Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Kőszeg interjú

London, 1989. március 20. (BBC, Panoráma) - Budapesten tegnap nem
az utcán, hanem a budapesti Corvin moziban jelent meg a Kelet-
Közép-Európát járó glasznoszty kísértete. Magyarországon az ottani,
demokratikus átalakulás jegyében ott tartotta meg programkészítő
közgyűlését a Szabad Demokrata Szövetség. Tájékozódás végett
telefonon felhívtam Kőszeg Ferencet, a Szövetség egyik ügyvivőjét.
    
    A jelentésekből úgy látom, hogy van egy különbség a hosszú- és a
rövid lejáratú programjuk között. Mi a hosszú lejárat, és mi a
rövid lejáratú program? - tudván azt, hogy ez még nem végleges,
hiszen, amint látom, áprilisban fogják ezt végső formába önteni.
    
    - A hosszabb távú programunknak a célja egy parlamenti demokrácia
megvalósítása. A politikai részének a legfontosabb eleme egy
alkotmányelképzelés, amely hát lényegében olyan, mint a nyugat-
európai alkotmányok, tehát fontos eleme a hatalom megosztása, tehát
a középpontjában a népképviselet, a parlament áll. Egy erős
kormánnyal számol és egy bírói szervezettel, beleértve az
alkotmánybíróságot és a közigazgatási bíróságot, tehát olyan bírói
szervezettel, amely képes arra, hogy az állampolgárnak az állammal
szemben igazat adjon, illetve, hogy törvényeket előbíráljon,
amennyiben azok ellentétesek az alkotmánnyal.
    
    Fontos eleme ennek az alkotmánykoncepciónak az önkormányzat. Itt
nemcsak helyi önkormányzatokról van szó, hanem különböző
önkormányzati szervezetekről, ide tartoznak például az egyetemek
is, a társadalombiztosítás. Amely nem azt jelenti, hogy egyetlen
társadalombiztosítás létezik, hanem a társadalombiztosító intézetek
sokasága, amelyet azonban nem okvetlenül magánvállalkozások, hanem
olyan közhasznú intézmények, amelyek bizonyos közhatalmi
funkciókat, vagy közérdekű funkciókat is gyakorolnak.
    
    A gazdasági résznek pedig van két központi eleme. Az egyik a
gazdaságnak az integráló szerve, a másik pedig a tulajdonreform.
    
    Arra gondolunk, hogy ezeknek az előbb említett önkormányzatoknak
kell az egyik fontos tulajdonosnak lennie ebben a kialakítandó
gazdasági rendszerben. Tehát például a társadalombiztosítási
intézményeknek kell olyan tulajdonnal rendelkezni, amely a piacon
működik, és amely lehetővé teszi azt, hogy a társadalombiztosítási
szervezetek, önkormányzatok a társadalombiztosítási feladataikat,
tehát a szociálpolitikai feladataikat ebből a tulajdonból lássák
el.
    
    Hasonló jelenségek vannak a svéd gazdaságban például, vagy
másképpen, más módon Japánban is. Megszűnne a szociálpolitikának és
a gazdaságpolitikának az ellentmondása, ellentétessége.
    
    - Külpolitikailag?
    
    - Az elvi nyilatkozatomban az 1956-os semlegességi nyilatkozatról
mint eszményről beszélünk. Ugyanakkor, és ez voltaképpen már a
rövid távú programhoz tartozik, azt gondoljuk, hogy megegyezéssel,
kétoldalú tárgyalásokkal egyrészt megpróbáljuk elérni a szovjet
csapatok kivonását Magyarországról, tekintettel a szovjet
stratégiai érdekekre is, másrészt megpróbálunk arra törekedni, és
ezt kívánjuk a jelenlegi kormánytól is és ezt kívánjuk egy szabadon
választott demokratikus kormánytól is, hogy a Varsói Szerződés
átalakulására törekedjen egyelőre addig, ameddig a teljes
elhagyására nincsen mód. Ezen az átalakításon elsősorban azt
értjük, hogy szükségesnek tartjuk a Brezsnyev-doktrína hivatalos,
ünnepélyes visszavonását, vagyis annak a kijelentését, hogy -
egyébként az eredeti szerződés-szöveggel egybehangzóan - a
szerződésnek ne legyen módja azáltal a szerződéshez tartozó
országok belügyeibe való beavatkozásra és egyúttal, hogy az
országok nyerjenek fokozottabb külpolitikai szabadságot is.
    
    - Látom, hogy nyílt levelet intéztek a kelet-európai demokratákhoz.
    
    - Szeretnénk idén ősszel Magyarországon egy konferenciát rendezni,
egy - azt is mondhatnám, hogy kelet-európai parlamentet -, amelyben
két fő kérdést tartanánk megvitatni: milyen követeléseink
lehetségesek a Jalta utáni Kelet-Európában, de másrészt pedig, hogy
hogyan oldhatók, tompíthatok a különböző kelet-európai országok
egymás közötti ellentétei, különös tekintettel a Kelet-Európa-
szerte élesen megnyilvánuló nemzetiségi kérdésekre.
    
    Tehát mindenkit és minden csoportnak a képviselőit szeretnénk látni
ezen a kongresszuson.
    
    - A magyar csoportokat is.
    
    - Természetesen.
    
    - És nyugati megfigyelőket hívnak?
    
    - Igen, igen, mindenképpen.
    
    A másik jelentős esemény ezen a közgyűlésen, hogy felolvasták á
Független Jogász Fórum kezdeményezését, amelyben egy független
kerekasztal létrehozását javasolják. Azt, hogy a jelentősebb magát
pártnak nevező vagy pártként működő független szervezetek üljenek
le és próbálják kidolgozni az együttes platformot, amely alapján az
MSZMP-vel a tárgyalásokat folytathatják.
    
    - Kőszeg Ferenccel beszéltem telefonon Budapestről a Szabad
Demokrata Szövetség tegnapi programkészítő közgyűléséről. +++
    


1989. március 20., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD