|
|
|
|
SZDSZ-sajtótájékoztató
|
München, 1989. március 16. (SZER, Magyar híradó) - E hét vasárnapján a budapesti Corvin Moziban reggel 9 órakor kezdődik az SZDSZ nagygyűlése, ahol megvitatják a ma közzétett programtervezetet. A Szövetség mai sajtótájékoztatóján Magyarország semlegességének kimondását és a hazánkban állomásozó szovjet csapatok teljes kivonását követelték. Ezen kívül az SZDSZ felszólította a Varsói Szerződés tagállamait, hogy határolják el magukat a Brezsnyev doktrínától. Mint ismert, Moszkva ennek alapján avatkozott be 1968-ban Csehszlovákiában, magával rántva a szövetségeseit. A Brezsnyev-doktrína értelmében ugyanis a Szovjetunió, ahol szükségesnek találja, a kommunizmus védelmében nem riad vissza a katonai beavatkozástól. Hogy mi mindenről esett még szó az SZDSZ mai sajtótájékoztatóján, arról számol be most kiküldött munkatársunk, Kasza László: - Budapestre akkreditált nyugati tudósítók már nem csodálkoznak, hogy a független szervezetek, mozgalmak sajtókonferenciái olyanok, amelyeket megirigyelnének Párizsban, Londonban, vagy New Yorkban. Több nyelvű tudósítás? Természetes! A kérdésekre adott pontos válasz? Magától értetődő! Mellébeszélés? Ismeretlen! Rövid néhány nap alatt vettem részt olyan független szervezetek, mint a TDDSZ, a Magyar Demokrata Forum és ma délelőtt a Szabad Demokraták Szövetsége sajtókonferenciáján. Mindenütt ez a tapasztalat: amit az ember meg akar tudni, azt megtudhatja, pontosan, kertelés nélkül. És most, miután elmondtam, hogy mit nem tapasztalhat egy a kákán is csomót kereső újságíró a hivatalos párt- vagy kormányszóvivő sajtókonferenciáján, nos, most a témához! Ma délelőtt a Kossuth Klubban a Szabad Demokraták Szövetsége tartott nemzetközi sajtókonferenciát vasárnapi országos közgyűlése előtt. A Corvin Moziban vasárnap reggel 9 órától szívesen látnak a szavazati joggal rendelkező meghívott küldötteken kívül minden, a politikai kérdések iránt érdeklődőt. Kőszeg Ferenc, Kis János, Mécs Imre a politikai-ideológiai vonatkozású kérdésekre felelt, Tölgyessy Péter az alkotmányjogi vonatkozásokat elemezte, Juhász Pál és Tardos Márton a gazdasági problémák után érdeklődők partnere volt, míg Pető Iván általában ismertette a Szabad Demokraták Szövetsége programtervezetét, Kurucz János pedig gyors, pontos angol fordítással is szolgált a számos érdeklődő külföldi újságírónak. Külföldieknek elsősorban, mert - mint olyan gyakran - a magyar ügyek iránt ők érdeklődnek inkább, a hivatalos magyar sajtó képviselői vagy nincsenek jelen, vagy hallgatással tüntetnek. Itt tudtuk meg az egyórás beszélgetés során például azt, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége politikai mozgalomnak tekinti magát, és a párttörvény közzétételei után - a tartalomtól függően - politikai pártként kívánja bejegyeztetni magát. Minden újságíró kézbe kapta a csinos kiállítású, 82 oldalas programtervezetet, amelyről vasárnap a vita folyik és amelyről - hogy a küldötteknek ideje legyen megfontolásra is - április 16-ikán lesz a második fordulóban a szavazás. Ennek a most vasárnap, a Corvin Moziban bemutatásra kerülő programtervezetnek egy érdekessége, hogy nem anonim, mint ahogy ez általában a programtervezetek esetében lenni szokott, hanem minden fejezetet névvel jegyeztek a szerzők. És most egy helyszíni felvétel: - A sajtókonferencián Pető Iván mutatta be az SZDSZ programtervezetét. Most arra kérem, hogy röviden foglalja össze, milyen koncepciók alapján dolgozták ki ezt a programtervezetet? - A koncepció az volt, hogy szükség van egy programtervezetre ahhoz, hogy egy politikai szervezet meghatározza önmagát és a világnak megmutassa - illetve a világon természetesen egyelőre Magyarországon -, hogy milyen az arculata. Programtervezetet lehet úgy is készíteni, hogy jelszavakat foglalunk össze, mi nem ezt szerettük volna. Ilyen programtervezetet mostanában olvashattunk, ennek sok értelmét nem találtuk, hiszen minden politikai szervezet, vagy minden magyar állampolgár szinte azonosul az olyan követeléseinkkel, hogy jobb legyen az adórendszer, hogy jobban szeretne élni. Olyan programtervezetet szerettünk volna csinálni, amelyben elvek vannak, ugyanakkor praktikus részek is vannak, amelyek segítenek abban eligazodni, hogy az SZDSZ milyen megoldásokat tud elképzelni a jelen helyzetből való kijutáshoz. Tehát ennek megfelelően három részből áll a programtervezet. Az elején felvázolja, nem is olyan nagyon vázlatosan, hanem elég részletesen leírva, hogy milyen társadalmi és gazdasági mechanizmusokkal képzeli el a társadalom működését és a gazdaság működését, beleértve egy alkotmánykoncepciót is, amelyre a politikai mechanizmusokat írja le röviden. A második rész az úgynevezett átmeneti megoldásokat, technikákat tartalmazza. Tehát milyen módon lehet ma tárgyalni anélkül, hogy elvtelen kompromisszumok, vagy látszategység jönne létre a különböző álláspontot valló politikai szerveretek között. A harmadik részben aktuális kérdéseket, úgynevezett akcióprogramokat foglaltunk össze, amelyek részben bővíthetőek, és ezt nem tekintjük lezártnak, részben pedig az idő múlásával remélhetőleg bizonyos részek elavulttá válnak és kiesnek ebből a programból. Ez a lényege a programnak, természetesen a részletekben nagyon sok olyasmi van, ami talán érdekes is lehet, de hát ez nem fért bele ilyen röviden. - Tudom, hogy nagyon veszélyes egy szóval, egy fogalommal karakterizálni egy-egy programot. De ha mégis megkérdem, milyen program ez? Szocialista, liberális, szociáldemokrata, kommunista? - Az utóbbira egyértelmű a válasz, hogy nem kommunista, természetesen. Sőt. A program egyértelműen elutasítja a szocialista megoldást, szocialista alatt természetesen a létező szocializmust értve. Hiszen kérdés az, hogy Svédországban szocializmus van-e, vagy nem. Sokan mondják, az ő társadalmi mechanizmusuk, gazdasági mechanizmust tekintve, Magyarországra egyértelmű, hogy nem szocialista. Ott piacgazdaság, parlamentáris demokrácia van. Es ez lenne ennek a programnak is a lényege, anélkül, hogy ilyen nagyon kategórikus szavakat érdemes lenne használni ilyesmiről, de piacgazdaságot, parlamenti demokráciát hirdet ez a program. Ismerve ennek minden hátrányát, de tudva azt, hogy az eddigi megoldások nem voltak sikeresek, a szocialistának nevezett megoldás a program szerint nem reformálható. Mert ha addig reformálnánk, mint ameddig működőképessé lehetne tenni, az már nem szocialista állam.(...). Ha úgy tetszik, mint el is mondták mások, szociáldemokrata elképzelések is vannak benne, inkább azon a felületen mozog ez a program, ahol a szocialista - már értem alatta a szociáldemokratát és a liberális elképzelések fedik egymást. Tehát valahol a kettő találkozásánál. - Köszönet Pető Ivánnak, hogy röviden összefoglalta a Szabad Demokraták Szövetségének programtervezetét, amelyet vasárnap a Corvin Moziban bocsátanak vitára.+++
1989. március 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|