|
|
|
|
Budapesti hangulatjelentés
|
München, 1989. március 14. (SZER, Mai nap - esti kiadása) - Kislány kérdezi a mamájától a Petőfi szobornál: hol vannak a piros zászlók? Azok nem pirosak voltak, hanem vörösek - oktat a mama és semmi közük március 15-hez. Rövid szünet, aztán hozzáteszi: de az egész országhoz sem. Taxisofőr mondja: - Látja uram, most végre Magyarországon érzem magam, magyar zászlók vannak. A város valóban piros-fehér-zöld zászlóerdővé változott. A kabáthajtókákban kokárda, Kossuth-, vagy koronás címer, a lányok hajában, az autók antennáján nemzeti színű pántlika. Igazán külső jeleként minden feltétele megvan annak, hogy évtizedek után egy valóban fesztelen, vidám, boldog március 15-ikét ünnepeljen az ország. De valóban minden feltétele? A ma délutáni nemzetközi sajtókonferencián inkább az aggodalom kapott hangot, igaz elsősorban a külföldi újságírók részéről, mert a független csoportok képviselői töretlen derűlátást mutattak. Az amerikai AP hírügynökség tudósítója emlékeztetett arra, hogy tegnap hét bombariadó volt az országban, ma pedig megfenyegették Pozsgay Imrét, hogy lelövik Győrben, ahol ünnepi beszédet mond. A Fidesz, az MDF és az SZDSZ képviselői változatlanul úgy gondolták, bizonyára vannak olyanok, akik nem akarnak demokratizálódást, akik meg akarják állítani ezt a folyamatot - erejük nem is lebecsülendő, hiszen fegyverük is lehet -, de ezúttal a kormány és a független Szervezetek célja más és más meggondolásból ugyan, de közös: zavartalan ünnepséget akarnak mindketten. De hogy nem minden megy zavartalanul, azt egy fiatalember bejelentése tette kézzelfoghatóvá a külföldi újságírók számára. Közölte, hogy nem tudja szétosztani a holnapi, beszédek szövegét a külföldi újságírók között, mert a sokszorosítónál azt mondták neki: rendőri utasításra a független szervezetek nyomtatványait nem szabad sokszorosítani. Hát így, kétségekkel, de azért még mindig a békés ünnepbe vetett reménnyel várják az ünnepet Budapesten, ahonnan Kasza László beszélt. +++
1989. március 14., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|