|
|
|
|
Nagy Erzsébet párizsi sajtókonferenciája
|
London, 1989. március 15. (BBC, Panoráma) - Ma déli sajtókonferenciáján Nagy Erzsébet édesapja utolsó napjairól beszélt és arról, hogy június 16-án - Nagy Imre kivégzésének 31. évfordulóján - méltóképpen nyilvánosan eltemetik édesapját és 1956 más áldozatait a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában. Reméli, hogy ez a parcella a tiszteletadás helye lesz, ahol mindenki elhelyezheti majd virágait. A hatóságok nem vesznek részt a temetésen - közölte. Arra a kérdésre, ez a ő döntésük-e vagy a családé, hangsúlyozta, hogy jómaga soha semmiben nem fordult a hatóságokhoz. Néhány család kérte, hogy elvégezhesse az azonosítást. A maga részéről - s itt tudósítónk megjegyezi, hogy megremegett a hangja - biztosan nem ismerné fel édesapja maradványait. Az édesapja kivégzéséről feltett kérdésre válaszolva Nagy Erzsébet leszögezte: mind a mai napig soha semmi hivatalos értesítést nem kapott a hatóságoktól édesapja, Nagy Imre sorsáról. A sajtókonferencián Nagy Erzsébet főleg édesapjáról beszélt, akit 1956. november 11-én látott utoljára. Jómagát Romániába hurcolták, ahová később Nagy Imrét is, akit ott több ízben felkértek magyar és román kommunista hatóságok, írjon alá nyilatkozatokat arról, hogy menedéket kért Romániában. Ezt Nagy Imre végig kereken megtagadta. Részlet a sajtóértekezleten elhangzottakról: - Azon az éjszakán a szovjet parancsnokságon Münnich Ferenc, akkori belügyminiszter, aki próbálta a férfiak többségét meggyőzni arról, hogy álljanak át a Kádár-kormány oldalára, mindenki megtagadta. Édesapámmal egy Román Valter nevű, román nemzetiségű politikus, akit Kádár és Dej küldött apámhoz azzal, hogy meggyőzze: kérjen menedékjogot Romániába; jobb az, hogyha két-három hónapig, néhány hónapig kikapcsolódik a politikái életből. Román Valterral nagy vitája volt apámnak, amiben édesapám ezt az ajánlatot kereken visszautasította. Azt mondta, hogy ő semmiféle nyilatkozatot nem ír alá, ez nem alku tárgya, ő, mint szabad ember fogja megtenni a maga nyilatkozatát és nem így, mint rab. Ő a magyar földet, Magyarországot soha el nem hagyja, őt csak elhurcolhatják. Hát ez az erőszak történt meg. November 23-án három szovjet gépen Romániába szállítottak bennünket és jellemző a politikai erkölcsökre: anélkül, hogy ezt a menedékjogot kértük volna, apám kérte volna. Az újságokban úgy jelent meg, hogy Nagy Imre és baráti köre kérte a román menedékjogot, ami ellen a jugoszláv kormány erélyesen tiltakozott, mert tudta, hogy ezt sosem akarta senki. +++
1989. március 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|