Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Magyarországi változások

München, 1989. március 13. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján. A brit lapban megjelent cikket Rentoul Ferenc ismerteti-
- A Daily Telegraphban főszerkesztője Max Hastings, aki a
legtekintélyesebb angol újságírók közé számít, lapjában két teljes
oldalon foglalja össze magyarországi látogatásán szerzett
tapasztalatait. Beszélt miniszterekkel, beszélt ellenzéki
vezetőkkel, de, mint írja, beszámolójának kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
    
    Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
    
    Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója.
    
    Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter pedig azt mondta: a spanyol
mintára kell Magyarországon a véget ért diktatúra után kiépíteni a
demokratikus jövőt. Mindent ki kell értékelni újra a türelem
jegyében, csak sajnos Magyarországon a türelemnek nemigen van
hagyománya.
    
    A Daily Telegraph főszerkesztője így folytatja: - A glasznoszty
továbbment Magyarországon, mint bárhol máshol. Egyrészt talán
azért, mert az ország stratégiailag nem olyan nagyon fontos a
szovjet birodalom szempontjából, de főleg azért, mert a
szocializmus csődje Magyarországon érte el a tetőfokát.
    
    A nemzetközi kapcsolatok intézetének helyettes vezetőjétől azt
kérdezte Hastings: mikor oldódott fel a félelem? - magyarán: mikor
szűnt meg a csendőrfrász?
Pillanatnyi gondolkodás után a válasz ez volt: tavaly ősszel. A
Demokrata Fórum egyik történésze pedig azt mondta: - Nemzeti
összefogásra van szükségünk, csak kérdés, hogy tudunk-e találni
magunknak egy Churchilt, aki mögött egységesen sorakozna fel az
ország.
    
    A magyarok az angol látogatók előtt általában szeretik felhozni az
1940-es angol analógiákat. Idézik Churchilt, aki akkor
programbeszédében azt mondta, nem tud más ígérni Anglia népének,
mint vért, verejtéket és könnyeket. Az egyik magyar hozzátette,
hogy ehhez talán azért háború kell.
    
    Magyarországon sokan azzal áltatják magukat, hogy csak ki kell
mondani, hogy elegük volt a szocializmusból, és" erre azonnal
megindul a nyugati tőke beáramlása, tömegével lesz Sony videó,
felvevőgép és minden más. A magyarok ugyanis nem akarnak tőkés
társadalmi rendszert, vagy legalábbis nem akarják kimondani ezt a
még mindig rázós szót. Inkább csak magánvállalkozásról beszélnek,
úgyhogy ezen a téren még alapos a fogalomzavar.
    
    Nagy Sándor, a hivatalos szakszervezeti tanács főtitkára azt
mondta: a szellem kiszabadult az üvegből, most már nem lehet oda
visszaszorítani. És mikor Hastings azt kérdezte tőle, hogy az
íróasztala fölötti Lenin-mellszobor az ő politikai hitvallását
tükrözi-e, Nagy Sándor ezt válaszolta: nem én választottam meg az
irodai berendezést.
A magyarok nagy részei azt szeretné, ha Magyarország az lehetne,
ami ma Ausztria: semleges, független ország, nemcsak egy fogaskerék
a Varsói Szerződés vagy a KGST gépezetében. Ha ez sikerül nekik, ez
lenne a legméltóbb emlékmű azoknak, akik az Új Köztemető jeltelen,
számozott sírjaiban fekszenek - fejezi be budapesti beszámolóját
Max Hastings, a Daily Telegraph főszerkesztője.
    
    A francia Le Figaro című lap is foglalkozik a hirtelen megélénkült
magyar belpolitikai élettel. A lap cikkét párizsi munkatársunk,
Nyitray János olvassa fel:
- A konzervatív Figaro budapesti tudósítása szerint a Magyar
Demokrata Fórum kongresszusának delegátusai a leglényegesebb
kérdést illetőleg - azt illetőleg, hogy mozgalmukat át kell-e
alakítani párttá - habozóknak, gyakran széthúzóknak és végül is
halogatóknak bizonyultak.
    
    A mozgalomban főként az értelmiségi alapítók számára súlyos a
dilemma: igazi pártként a Fórum teljes mértékben belépne a
politikai életbe, és így elvesztené kissé nacionalista és
antikommunista szellemiségét, amely egyelőre még tagjainak legfőbb
közös nevezője. Ezen kívül sokan attól tartanak, hogy a kommunista
párt valójában csak azért kedvez pártok alakulásának, hogy nyugati
kölcsönöket szerezzen, hogy csillapítsa az iránta egyébként
széleskörűen ellenséges lakosságot. Egy nyugati diplomata formulája
szerint a kommunista párt szociáldemokratának játssza meg magát.
    
    A Fórum tagjainak más aggályai hasonlóak a lengyel ellenzék
bizalmatlanságához. Nevezetesen attól tartanak, hogy fel akarják
falatni a Fórumot egy szövetségben, egy koalícióban, amelyet
mindenki elvet. Ahogy egy Fórum-delegátus mondja, a felelősségben
és nem a hatalomban akarnak részeltetni minket.
    
    A gazdasági helyzet - állapítja meg a Figaro tudósítója - valóban
nagyon nyugtalanító, és e téren a Fórum egyébként szabad, független
és demokratikus Magyarországot előirányzó akcióprogramja
általánosságokban maradt.
    
    Külpolitikailag viszont messze és pontossággal lát előre a Fórum.
    
    Olyannyira, hogy a szovjet csapatok távozása után semleges
Magyarországot akar, és még egy picit demagóg módon - mivel
biztosak gesztusok népszerűségében - a delegátusok egy egyetemesen
elítélt célpontot választottak azzal, hogy azt kérték kormányuktól,
vigye a varsói paktum elé Ceausescu diktatúrájának problémáját. +++


1989. március 13., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD