Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

MSZMP KB ülése

München, 1989. március 7. (SZER, Késő esti mai nap) - Budapesten ma
véget ért a KB-ülés. Kasza László jelenti:
- Hézagpótlónak jelentkezett be az MSZMP székházában összegyűlt
újságírók előtt - Berecz János ugyanis több mint egy órát késett a
Központi Bizottság ülésének elhúzódása miatt, de egyfajta
szenzációval azért mégiscsak szolgált a szóvivő. Közölte, hogy az
MSZMP 27 párttal vette fel a kapcsolatot egy Budapesten tervezett
nagy nemzetközi konferencia ügyében. Téma: a közös Európai Ház
berendezése.
    
    A konzultált nyugati pártok között van a Német Szociáldemokrata, az
angol Konzervatív, az Olasz Kereszténydemokrata és az amerikai
Demokrata Párt is. Időpont: 1989 nyara.
    
    A Magyar Televízió munkatársának feltűnt, hogy a Varsói Szerződés
tagállamai közül csak a szovjet és lengyel, tehát az úgynevezett
reformkommunista pártok szerepelnek a kilátásba helyezett vendégek
között. A miértre nem tudott határozott választ adni az MSZMP
szóvivője. Utalt arra, hogy nem minden kelet-európai kommunista
párt találta meg igazán a hangot a nyugati polgári, vagy akár
szociáldemokrata pártokhoz. Kimerítő magyarázatot az MSZMP - az
ügyben illetékes - külügyi osztályától helyezett kilátásba.
    
    Megtudtuk még Major Lászlótól, hogy Magyarország folytatja
tárgyalásait Izraellel - de hogy ez nagykövetek kinevezéséhez
vezet-e, az a jövő titka.
    
    Berecz Jáns, a KB titkára elmondta aztán, hogy az MSZMP hosszú
lejáratú programja - amely Pozsgay Imre irányításával készül - még
várat magára, ezért rögzíteni kívánják a közeljövő célkitűzéseit, a
párt jellemvonásait az átmeneti időre.
    
    Ezt a dokumentumot szombaton teszik közzé. Részleteiről csak
általánosságban beszélt a KB titkára. Olyanokat mondott hogy az
MSZMP nem ideológiai párt, de az ideológia fontos. A
szociáldemokráciát már nem tekintik árulásnak, de a demokratikus
szocializmus megteremtéséhez alkalmasabb az MSZMP.
    
    Kérdésre válaszolva elmondta a KB titkára: nem tart attól, hogy az
MSZMP politikája miatt baloldalról leválnának a dogmatikusok,
jobbról pedig a szociáldemokraták.
    
    A Szabad Európa Rádió részéről, és március 15-ről tettem fel
kérdést, mert ez is téma volt a KB ülésén. Utaltam arra, hogy a
független szervezetek többek között azért nem hajlandók közösen
ünnepelni a párttal, mert emlékeznek az elmúlt évek gumibotos,
vízágyús, őrizetbevevő gyakorlatára. Nem gondolt az MSZMP arra,
hogy elhatárolja magát ezektől az eseményektől? Vagy azért nem
teszi ezt, mert esetleg olyanoknak kellene most elhatárolniuk
magukat, akik annak idején meghozták .azokat a bizonyos döntéseket?
    
    - kérdeztem.
    
    Berecz János ezt válaszolta - Bármivel is indokolják a különféle
szervezetek, hogy elzárkóznak az együtt-ünnepléstől, mindenképpen
sajnálatos, legalábbis mi annak tekintjük, hiszen először
mondhatjuk azt, hogy állami, nemzeti ünnep és munkaszüneti nap. Ez
a tény önmagában véleményem szerint új fejezetet nyitott.
    
    Kétségtelen - és a ma elfogadott felhívásban szerepel - az elmúlt
években sérelmek érték a maguk módján tüntetni akaró fiatalokat.
    
    Azt azért tudnia kellene, vagy méltányolni kellene ezeknek a
szervezeteknek, hogy 1987-ben és 1988-ban már nem ismétlődött meg
az ami korábban - és ez tettekkel gyakorolt önkritika is volt. De a
felhívásban szerepel ez: hogy sajnáljuk hogy méltatlan dolgok is
történtek március 15-én.
    
    Bízom abban, hogy semmi olyan esemény nem zavarja meg március 15-ét
ami feszültséghez vezethetne, illetve egy év múlva ismét meg kéne
vizsgálni, hogy tudunk-e egy nemzeti ünnepen, egy állami ünnepen,
egy munkaszüneti napon együtt emlékezni.+++


1989. március 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD