|
|
|
|
Interjú Pozsgay Imrével
|
München, 1989. február 23 (SZER, A mai nap esti kiadása) - A nyugatnémet első tévéhálózat, az ARD interjút készített Pozsgay Imre államminiszterrel. A beszélgetést a tegnap késő esti adásban sugározták. Összefoglaljuk a fontosabb megállapításokat. Az ARD tudósítója emlékezteti a nézőket arra, hogy a budapesti rezsim az azóta eltelt 32 év során mindvégig az amerikaiak által irányított ellenforradalomnak minősítette az 1956-os felkelést. Január 28-ikán azonban az ország egyik kommunista vezetője, Pozsgay Imre úgy nyilatkozott, hogy 1956 őszén népfelkelés zajlott le, és ez a vélemény azóta a pártban is számos követőre talált. A nyugatnémet televízió munkatársa megkérdezte Pozsgayt: nem gondolja-e, hogy az általa alkalmazott új minősítés megkérdőjelezi a párt uralmának legitimitását? - Éppen hogy megerősíti - válaszolt Pozsgay. - A párt ugyanis azáltal, hogy elfogadja a történelem ítéletét és a társadalom véleményét ötvenhatról, csak megerősödik. - Meg vagyok győződve arról - folytatta Pozsgay-, hogy ezzel az átértékeléssel újabb jelentős lépést tettünk a reformok érdekében. A következő kérdés a többpártrendszer elfogadásához kapcsolódott. Elfogadja-e a párt, ha az 1990-es választáson vereséget szenved, és ennek következtében osztozkodnia kell a hatalmon? - Természetesen - válaszolta Pozsgay -, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elmúlt 40 év során Magyarországon egy párt gyakorolta a hatalmat, tanulta meg a kormányzás mesterségét, és ez a párt építette ki az ehhez szükséges intézményeket. Nem volna tehát szerencsés, ha a választásod végeredményeként afféle hatalmi vákuum alakulna ki. Inkább arra a feltételezésre hajlanék, hogy az 1990-es választás még bizonyos garanciákat tartalmazó kiegyezésre alapul, és 1994-ben vagy 1995-ben lesznek valódi, garantáltan szabad választások Magyarországon. Ez azonban természetesen azzal a kockázattal járhat, hogy az MSZMP koalícióra kényszerül, vagy le kell mondania a hatalomról. Az ARD munkatársa szerint ezt az elképzelést az is alátámasztja, hogy a Központi Bizottság úgy határozott, az új alkotmányban nem szerepel a párt vezető szerepéről szóló kitétel. Vajon mi várható Magyarországon? A svédhez, vagy az osztrákhoz hasonló polgári szociáldemokrácia? - kérdezte. - Bármi történjék is - válaszolta Pozsgay -, biztos vagyok abban, hogy jellegzetesen magyar megoldást találunk, amelyben természetesen szerepet kapnak majd mindazok a tapasztalatok, amelyeket a szocializmus építése során idáig szereztünk. Saját tapasztalatainkon kívül azonban figyelembe vesszük a nyugat-európai szociáldemokraták és az intézményes demokráciák eredményeit is. - Nem szakítunk mostani szövetségeseinkkel, de ugyanakkor lépést tehetünk előre Európában - válaszolta Pozsgay Imre a nyugatnémet televízió munkatársának. +++
1989. február 23., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|