|
|
|
|
Erdélyi szamizdat - pesti sajtóbemutató
|
München, 1989. február 17. (SZER, Pesti sajtóbemutató, Magyar Híradó) - Megjelent a Kiáltó Szó című erdélyi szamizdat folyóirat második száma. A lapot ma mutatták be a sajtó képviselőinek. - Lángh Júliát hallják: Ma délután 2 órakor volt a Kiáltó Szó, az erdélyi szamizdat- kiadvány második számának sajtóbemutatója. A Kiáltó Szót Csoóri Sándor, Bodor Pál, Molnár Gusztáv és Ara-Kovács Attila mutatta be a közönségnek. A budapesti telefonvonal végén Ara-Kovács Attila: A Kiáltó Szó bemutatására - mert nemcsak a második számra, hanem az elsőről is volt szó - most került először sor itt a magyar fővárosban. Az Erdélyi Magyar Hírügynökség, illetve a Magyar Emberi Jogok alapítványa kérte fel az említett értelmiségieket, plusz engem is, hogy számoljunk be erről a folyóiratról. Elég nagyszámú újságíró jelent meg, körülbelül 30-40-en lehettek, elsősorban magyar sajtó volt jelen. Fontos tényező, hogy a Magyar Televízió is ott volt és felvételt készített, ugyanakkor néhányunkkal interjút is. Mi a különös jelentősége a Kiáltó Szónak, hiszen annyi év után most újra először van Erdélyben is szamizdat, és ki is jut a határokon. Elsősorban ez a jelentősége. Ezen kívül pedig fel tudnék még olyan szempontokat sorolni, mint például azt, hogy Romániában soha nem volt román szamizdat. Az első az 1981-ben elindított Ellenpontok, majd ez a második, közte pedig az Erdélyi Magyar Hírügynökség az, ami (...). Tehát elsősorban ez a jelentősége. Ezenkívül pedig az, hogy mutatja az erdélyi magyarság vitalitását, bizonyos értelemben azt az egzisztenciát, amivel megpróbál szembehelyezkedni a hatalommal. Ez nagyon fontos. Nagyon fontos nemcsak azért, hogy közösségi létét, tudatát, eszmélését megőrizze, de fontos olyan szempontból is, hogy példaadó legyen például a románság számára, hogy a terrort nem lehet tovább így elviselni. A Kiáltó Szó Erdélyben szamizdat, de miért szamizdat vajon Magyarországon, amikor most hallottuk éppenséggel, hogy ott volt a teljes sajtó a bemutatóján. Voltaképpen akkor ez nem is szamizdat Magyarországon?' Pontosan erről van szó, reményeink vannak arra, hogy a Kiáltó Szó minden egyes példányát kellő mennyiségben, hivatalos körülmények között a jövőben azonnal újraszedik, kiadják és hozzáférhetővé teszik. Köszönöm a beszélgetést Ara-Kovács Attila. +++
1989. február 17., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|