|
|
|
|
A többpártrendszer kísértete
|
(Szálai Tamás München, 1989. február 16. (SZER, Világhíradó) - Míg a párt- pluralizmus előnyeiről és hátrányairól vitatkoznak vagy hallgatnak Kelet-Közép-Európa országaiban, a csatlósok viszonya kétségkívül sokrétűbbé vált, egymáshoz és a moszkvai központhoz is. Már amennyire a külső megfigyelő biztosra mehet. Annyi minden kockázat nélkül megállapítható, hogy Moszkvának jobban tetszik az, ami ma Budapesten van, mint az, ami mondjuk Prágában történik. Hogy a magyar politika követi-e a gorbacsovi reformokat, vagy fordított irányú a példa követése, az mellékes. A lényeg az, hogy a változások, változtatások szele erősebben fúj a Duna és a Moszkva, mint a Moldva mentén. A dolgok ilyen állásában persze figyelmet kelt egy haladó és egy maradi szocialista testvérállam vezetőinek érintkezése: ki hat jobban a másikra? Grósz Károly tegnapi prágai röplátogatásáról a csehszlovák hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a prágai elvtársak nagy érdeklődéssel és figyelemmel követték nézeteinket, amikor beszámoltunk az új szocialista modellhez vezető út tapasztalatairól, és amikor kifejtettük, hogy a gazdasági és a politikai reformoknak együtt kell haladniok. Grósz hozzáfűzte még azt is: "Azt hiszem, megértettek bennünket". A mindössze nyolc órára Prágába látogatott magyar vendég tehát mintha úgy könyvelte volna el megbeszéléseinek eredményét pártfőtitkár kollégájával, Jakessal, hogy sikerült új tényezőkkel, magyar kezdeményezésű elemekkel gazdagítani a két ország kapcsolatait. így például a többpártrendszer tekintetében. Ezzel a prágai kommunista vezető természetesen a legmesszebbmenőkig egyet is értett, mondván: Csehszlovákiában már régen megvalósult a pluralizmusnak ez a fajtája, éspedig a nemzeti front amolyan magyar Hazafias Népfront keretében. Nemcsak ebben, a Budapesten újabban felkarolt és Prágában még újabban is a leghatározottabban elutasított kérdésben mutatkozott egyet nem értés Grósz és Jakes között, hanem más vonalon is. Prága például semmi hajlandóságot sem mutat a múlt revideálása, átértékelése iránt. A prágai 1968 nem kerül a budapesti 1956 sorsára, mert a tegnapi Rudé Právo vezércikke szerint: a fennálló politikai rendszer megdöntése, az elmúlt 40 év vívmányainak a megkérdőjelezése nem képezheti vita tárgyát. Mindezekből és a gazdasági téren jelentkező problémákból az MTI kertelés nélkül bírálta a mesterségesen alacsonyan tartott, azaz szubvencionált csehszlovák árucikkek rendszerét. A Grósz-Jakes találkozót alkalmasint a CSTK hírügynökség jellemezte jól, amikor a felek őszinte beszélgetését jelentette. Az őszinteség hírügynökségi tolvajnyelven többnyire nézetellentéteket takar. +++
1989. február 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|