Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Ellenőrző berendezések hibája

Bukarest, 1989. február 16. (Román rádió) - Egy angol szakértő
nemrégiben emlékeztetett az utóbbi 10 esztendő olyan incidenseire,
amelyek katasztrófával fenyegették az emberiséget. így 1979.
    
    november 9-én az USA Colorado állambeli légvédelmi
vezérlőközpontjában egy technikus tévedésből olyan szalagot tett a
központi számitógépbe, amelyre az ellenség egy szimulált támadását
rögzítették. Szerencsére a hibát hamar felfedezték, de mindenesetre
alig 6 perc alatt riadókészültségbe helyezték a nukleáris
fegyvereket hordozó harcászati repülőgépeket, 10 harci repülőgép
pedig már fel is szállt. Ha egy ilyen tévedés történetesen feszült
nemzetközi pillanatban, politikai válság idején történik, igen
veszélyes helyzet alakulhatott volna ki - véli az említett brit
szakértő.
    
    Egy másik incidensre 1980. június 3-án került sor, egy meghibásodás
miatt. A komputer ugyanis egy tengeralattjáróról felbocsátott két
rakéta közeledését jelezte az Egyesült Államok felé, 18
másodperccel később pedig újabb rakétákat, majd nagyarányú támadást
jelzett. A tévedés 4 perc alatt tisztázódott. A bűnös berendezést
azonban csak három nap múlva fedezték fel, amikor a komputer a
támadás megismétléséről adott le jeleket.
    
    Az amerikai katonai szakértőket egyre növekvő aggodalommal tölti el
az a tény, hogy a nukleáris fegyverek ellenőrző rendszereinél
alkalmazott biztonsági intézkedések elégtelennek bizonyulnak ahhoz,
hogy válsághelyzetben elejét vegyék katasztrófa bekövetkeztének.
    
    Az Egyesült Államok több biztonsági rendszerét úgy tervezték, hogy
a nukleáris fegyverek működésbe helyezéséért felelős
parancsnokoknak 8 perc gondolkodási időt adnak cselekvés előtt. A
nukleáris fegyverek tévedésből való beindításának megelőzésére
kialakított amerikai rendszerek lényege az, hogy egymástól
függetlenül két forrásnak kell jeleznie az esetleges támadást.
    
    Csakhogy amerikai matematikusok számításai szerint az említett
rendszerek átlagban 15 évben egyszer maguk is tévedhetnek.
    
    Nagy-britanniai kutatók egy nemrégiben közzétett tanulmányukban
arra a következtetésre jutottak, hogy a nukleáris fegyverek
felbocsátásának ellenőrzésére beprogramozott számítógépek
meghibásodott microchipjei nagy veszélyt rejtenek magukban.
    
    Az Egyesült Államokban 14 esztendő alatt egymilliárd dollárt
költöttek a vezérlő- és ellenőrzőrendszerek tökéletesítésére. De -
mint azt az erre vonatkozó amerikai kutatások megállapították -
válsághelyzetben ennek ellenére sem lehet teljes mértékben bízni
ezekben a komputerekben.
    
    Számos amerikai katonai szakértő véleménye szerint is a nukleáris
támadás és háború veszélyének legbiztosabb elhárítási módja a
nemzetközi feszültség csökkentése, de kétségkívül a legbiztosabb a
nukleáris leszerelésre irányuló konkrét intézkedések sürgős
meghozatala és alkalmazása lenne.+++


1989. február 16., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD