Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Kállai Istvánnal
(Siklós István) London, 1989. február 16. (BBC) - Magyarországi történészek és jogászok megalapították a Szent Korona Társaságot, hogy megőrizzék azokat a hagyományokat, amelyek a nemzeti szimbólumokhoz fűződnek, és hogy helyreállítsák Magyarország történelmi címerét, mint azt az MTI hírügynökség is jelentette. Siklós István munkatársam telefonon hívta fel Kállai Istvánt, a társaság alapító tagját. Első kérdése az volt, hogy vajon a társaság egyéni kezdeményezésre vagy hivatalos hozzájárulással jött-e létre. - Ez a társaság egyéni kezdeményezésre jött létre. Az előzményekkel kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy körülbelül tavaly július óta foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy hiba volt, vagy helytelen volt 1949-ben a történelmi, nemzeti jelvényeinknek a megszüntetése. Tavaly júliusban kezdtük el ezt a mozgalmat, szintén magánkezdeményezésre, de szakemberek részéről. A csaknem egyéves munkánk során nagyon sok előadást tartottunk; ismeretterjesztő előadást különböző szervezeteknél, partoknál is, és rájöttünk arra, hogy 40 évi "nevelőmunka" azt eredményezte, hogy a mai generációk - tehát több generáció is - alig tud valamit nemzeti jelvényeinkről, különösen Magyarország koronájáról, a szent koronáról. Ezért határoztuk el azt, hogy egy társaságot létesítünk, amelynek célja a szent korona történetének, történelmi jelentőségének az ismertetése, népszerűsítése, tisztelete - ahogy ez az alapszabályokban meg van fogalmazva -, a történelmi, nemzeti jelvényeknek, beleértve a címert és a nemzeti zászlót, valamint a hozzájuk kapcsolódó hagyományoknak az ápolása. Külön szeretnénk foglalkozni és népszerűsíteni a koronás történelmi kiscímerünket, és az az egyik célkitűzésünk, hogy ennek a visszaállítását is szeretnénk támogatni. Szeretnénk elérni, hogy a címerünk ismét az ezeréves történelmi koronás kiscímer legyen. Ehhez kapcsolódó másik gondolat - amely az alapszabályunkban szintén szerepel - a megyék, városok és települések, községek, nagyközségek címereinek a felülvizsgálatát szorgalmazni, és azt, hogy megyéink és városaink, községeink, nagyközségeink is térjenek vissza az ősi, szép, régi címereinkhez. Úgy gondolom, hogy ezek olyan célok, amelyek az ország közvéleményének, az ország lakosságának a nagy részét érinti, hiszen Magyarország címerével vagy a nemzeti jelvényeinkkel vagy pedig a városok, megyék, települések címereivel mindenki naponta találkozik, mert ezeket mindenütt látjuk. - És mi fog történni ezzel a javaslattal? Hova kerül a javaslat? Ki fog dönteni ebben az ügyben? - Javaslatunk március 8-án az Országgyűlés elé fog kerülni. Tehát ez egy tudományos javaslat, amelyet történészek és mi közösen készítettünk. Tulajdonképpen a javaslatunk alternatív javaslat, abban azt értelemben, hogy a történelmi kiscímer visszaállítását javasoljuk, de két változatban: vagy a koronás kiscímert vagy pedig a korona nélküli kiscímert, amit a köznyelv Kossuth-címernek nevez. Tehát mind a kettőt jónak tartanánk. Arról nem tud a mai a közvélemény semmit, hogy ezt már 1381 óta nemzetközi szerződésekben és törvényekben is a királytól, a királyságtól elvált, és a szerződésekben mindig a király és Magyarország koronáját említik. 1381-től kezdődően ezt oklevelekkel tudjuk igazolni. Ez az, amit tulajdonképpen népszerűsíteni szeretnénk, hogy a korona, a magyar korona nem a királyságot, hanem az országot jelképezi, Magyarországot. Tehát ez nem a király vagy a királyság, hanem Magyarországnak a koronája. De, ha visszamegyünk a kiegyezésig, illetve a kiegyezés előkészítéséig, Deák Ferenc 1861-es vagy 1866-67-es beszédeiben is mindig Magyarország koronájáról beszélt, tehát külön választja mindig a királyt, a királyságot és Magyarország koronáját. Tulajdonképpen az egyik legfontosabb célkitűzésünk, énnek a megismertetése, mert erről jóformán a mai, még a művelt nagyközönség sem tud semmit erről a vonatkozásáról a magyar koronának. - Kállai István úr! Említette, hogyha az Országgyűlés elé kerül ez a javaslat, akkor az Országgyűlés, a képviselők fognak dönteni ebben az ügyben? - Mi azt javasoljuk és bízunk benne, hogy sikerülni is fog, hogy az alkotmánnyal együtt ez a kérdés is népszavazásra kerül. Tudniillik bár nagyon sokfelé tartottunk előadásokat, én magam sem tudom megítélni, hogy a többség melyik változat mellett dönt. +++ 1989. február 16., csütörtök
Vissza »