|
|
|
|
A trieszti értekezlet
|
(Benedek Gábor) Washington, 1989. február 16. (Amerika Hangja) - Érdekes konferencia színhelye volt Trieszt városa ezekben a napokban. Az értekezletet az Olasz Kommunista Párt regionális tudományos intézete és a szlovén kommunisták ljubljanai marxista központja rendezte együttesen. Azzal a kérdéssel foglalkoztak, milyen esélyei vannak a kommunista államokban mostanában kibontakozó reformtörekvéseknek. A tanácskozásokon főleg olasz és szlovén kommunista párttagok vettek részt, de elmentek Triesztbe nem hivatalos magyar küldöttek, egy lengyel funkcionárius, a Kommunyiszt nevű szovjet folyóirat két munkatársa és nyugati szakértők is, ezek között a Párizsban élő Fejtő Ferenc, a nemzetközi tekintélyű politológus, történész és publicista. Élénk eszmecsere alakult ki, és a budapesti hírek hatására a magyar ügyek álltak az érdeklődés előterében. Ehhez hozzájárult az is, hogy közvetlenül a konferencia előtt látott napvilágot Frederico Argentieri új könyve. Argentieri az 1956 októberi magyar forradalom kiváló alapszakértője. Lorenzo Gianetti kollégájával együtt három éve jelentette meg a Magyar október című munkáját, amely a szovjetellenes és kommunistaellenes magyar forradalomnak talán legalaposabb kézikönyve. Agentieri új műve nem egyéb, mint a Budapesten élő Vásárhelyi Miklóssal folytatott beszélgetés rögzítése. A 71 éves Vásárhelyit Nagy Imre perében, mint a mártír miniszterelnök sajtótitkárát ötévi szabadságvesztésre ítélték, de 1960-ban amnesztiát kapott. Ő is részt vett a trieszti tanácskozásokon. Feszült figyelemmel fogadott felszólalásában a résztvevő szemszögéből elemezte az 1956 októberi eseményeket és a felkelésben részt vevő különböző csoportok szerepét. A ma Magyarországon fellépő nem hivatalos csoportok 1956-os elődök törekvéseinek a folytatói. Készek arra, hogy cselekvőn és építőn támogassanak minden jövőbe mutató reformot, de el vannak szánva arra is, hogy éles bírálattal illessenek olyan próbálkozásokat, amelyek az előrehaladás fékezésére és a reformok elodázására irányulnak - mondta Vásárhelyi. Fejtő Ferenc referátumában arra mutatott rá, hogy Kelet-Európa népei a jelek szerint győznek a kormányaik ellen vívott történelmi csatában. A reformok eredményességének ugyanis az az előfeltétele, hogy mindenütt nézzenek szembe a történelmi igazsággal. Vessenek véget a hazudozásnak, éspedig nemcsak Magyarországon, az 1956-os eseményekkel kapcsolatban, hanem Lengyelországban is; Csehszlovákiában is, ahol tudomásul kell venni, milyen fondorlatosan kerültek hatalomra a kommunisták 1948-ban, és hogyan tiporták el 20 évvel utóbb szovjet páncélosok bevetésével a megújulás kísérletét; a balti .országokban, ahol már nyilvánosságra is hozták Sztálin és Hitler paktumának titkos záradékait és magában a Szovjetunióban, ahol a (...) mozgalom a sztálinizmus leleplezésének talán legfontosabb hordozója. A konferencia résztvevői általában egyetértettek abban, hogy pluralizmus felé kell haladni, de a részleteket illetően nagy volt a bizonytalanság. Egy magyar delegátus diszkréten figyelmeztetett a geopolitikai realitásokra. Ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy még mindig ügyelni kell a szovjet imperializmusra. Jugoszláv vitaszónokok nem győzték hangoztatni, hogy a pluralizmus nem jelent szükségképpen többpártrendszert. A kommunista mozgalom keretében is megvalósítható. Több hozzászóló utalt arra a problémára, mely abban rejlik, hogy a kommunista reformerek többsége többpártrendszer kiépülése esetén is ragaszkodnék a kommunista vezérszerephez. Egy lengyel résztvevő, aki a varsói kormányt hivatalosan képviselte, ki is mondta: arra kell törekedni, hogy összhangba hozzák a kommunista párt hegemóniáját és a politikai élet pluralitását. Néhány jelenlévő erre megjegyezte, hogy ez fából vaskarika lenne. +++
1989. február 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|