|
|
|
|
Az MSZMP KB ülésének visszhangja
|
Köln, 1989. február 13. (Deutschlandfunk) - Kedves hallgatóink! Belföldi lapszemlével folytatjuk műsorunkat, amelyben ma egyetlen témával: az MSZMP Központi Bizottsága ülésének visszhangjával foglalkozunk. Idézzük elsőként a Süddeutsche Zeitungot: - - A szocialista testvérországok között - hangsúlyozza a lap - Magyarország mindig is rendkívüli reformbarátnak mutatkozott. Gorbacsov hatalomra jutása óta a magyarság Moszkvából is szabad utat kapott, nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai területlen is reformjaihoz. A pártkongresszus óta lélegzetelállító a fejlődés. Az események e viharos alakulásából a Központi Bizottság a hét végén levonta a konzekvenciákat, és félreérthetetlenül állást foglalt a többpártrendszer mellett. Az ellenzék működésének természetesen határokat von a készülőben lévő alkotmány. A lényeg azonban, hogy a reformerek, akik egy új társadalmi rend megteremtését tűzték célul felülkerekedtek - állapítja meg a cikkíró. A Badische Zeitung a következőket hangsúlyozza: Budapest valóban forradalmi léptekkel halad. Ez az első alkalom, hogy egy uralmon lévő kommunista párt önként lemond az addig oly magától értetődőnek tekintett egyeduralmáról, és előkészíti az utat egy pluralisztikus társadalom megteremtésének. Kihívás ez a kommunista káderek számára, akiknek első alkalommal kell helyt állniuk majd a versenyben, de ugyanakkor azoknak a testvérállamoknak is, amelyek a maguk módján küzdenek a reformokért, vagy pedig megtagadják a lényeges változtatásokat. A kommunisták számára meglehetősen kevés biztosítékot jelent az, hogy a jövő többpártrendszerének szocialista alapokon kell nyugodnia. A későbbi demokratikus államban előbb még kell találniuk majd a helyüket. Hogy hogyan állják meg ezt a próbát, az irányadó lehet Kelet-Európa többi reformere számára. Csak akkor lehetnek sikeresek, ha a megújulási mozgalom részévé válnak -, vagy ahogy ezt épp Grósz Károly demonstrálta - annak az élére állnak - hangsúlyozza a Freiburgban megjelenő napilap. Frankfurter Rundschau így foglalja össze az előzményeket: a szombaton befejeződött KB ülést Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagjának egy két héttel korábbi nyilatkozata váltotta ki. A reformernek az a megállapítása, hogy 1956 nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt, ellentmondásra késztetett más vezetőket, többek között Grósz Károlyt is. A pártban eddig csak ellenforradalomról volt szó. Ez a megfogalmazás jogossá tette a szovjet hadsereg véres beavatkozását, amelynek következtében az akkori miniszterelnököt, aki bejelentette Magyarországnak a Varsói Szerződésből történő kilépését 1958-ban, titkos per után kivégezték - ugyanakkor új párt- és állami vezetést neveztek ki Kádár János vezetésével. A Központi Bizottság mostani ülésén kompromisszumos megoldás született. Kezdetben egy népfelkelésről volt szó, amely véres ellenforradalommá alakult. A kompromisszum egyelőre megfelel a párt valamennyi irányzatának, hiszen meggátolja a pártvezetés szakadását és a személyi konzekvenciákat. A KB a politikai pluralizmus mellett foglalt állást. Grósz támogatta a szocialista alapon létrejövő többpártrendszert -, amely viszont meggátolja a rendszer-ellenes erők létrejöttét. A többpártrendszer segítségével elkerülhetők lennének a múltban elkövetett hibák - idézi az eseményeket a frankfurti lap vezércikke. Az Augsburger Allgemeinéban ezt olvashatjuk: A Kreml-főnök, Gorbacsov sárga lehet az irigységtől, ha Budapestre tekint. Miközben a Szovjetunióban szinte minden oldalról újra és újra gáncsot vetnek a reformereknek - Grósz Károlynak, a magyar párt vezetőjének látszólag minden különösebb megerőltetés nélkül sikerül új utakra vezetnie országát. Holott Magyarországon alig kisebbek a nézeteltérések az ortodoxok és az úgynevezett megújulást sürgető erők között, mint az SZKP-ban - állapítja meg az augsburgi napilap. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|