|
|
|
|
A recski tábor
|
London, 1989. február 13. (BBC, Panoráma) - Magyarországon a recski tábor egykori túlélői az Országgyűléshez írott levelükben azt követelik, hogy a parlament ítélje el az ötvenes évek illegális eljárásait, és tegye jóvá a régi igazságtalanságokat. Hallgassák meg erről Sally Ackroyd tudósítását: - Az ötvenes évek leghírhedtebb magyarországi internáló tábora Recsken működött, ahova Rákosi elzáratott mindenkit, akit ellenfelének tartott. így kerültek Recskre jobboldali aktivisták, szociáldemokraták, kisgazdapártiak, de még kommunisták is. 1953-ban, Sztálin halála után a tábort megszüntették, de csak a kommunistákat rehabilitálták, és a túlélőkkel közölték, hogy további 10 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, ha egy szót is szólnak a büntetőtáborban tapasztaltakról. Ennek eredményeként a témáról több mint 30 évig majdnem tökéletes volt a hallgatás. A Recski Szövetség azonban most már követeli az összes túlélő teljes rehabilitálását, és követelte azt is, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a témával, illetve intézkedjen, hogy orvosolják az egykori igazságtalanságokat. A Szövetség tárcaközi bizottság felállítását javasolja, hogy az az egész lakosság előtt rendezze a kérdést, valamint az áldozatok emlékére állíttasson emlékművet. A tábor volt foglyai rámutatnak, hogy az internáló táborban eltöltött éveket a mai napig sem számítják be munkaévnek, amikor a nyugdíjakat számítják ki. Ráadásul szabadulásuk után sehol sem találtak munkát. Ezzel szemben azok, akik a jogtiprásért felelősek voltak, egészen a közelmúltig magas pozíciókat töltöttek be, és - mint mondják - szép nagy nyugdíjuk is van. A Szövetség főtitkára, Zimányi Tibor azt mondta, hogy csoportja nem vágyik bosszúra, viszont kérte, hogy a recski táborban szolgált őrök álljanak nyilvánosság elé, és mondják el hogy mi, hogyan történt. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|