Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Magyarország a demokrácia útján

(Román István)
München, 1989. február 12. (SZER, Világhíradó) - Nem vitatható,
hogy Magyarország a demokrácia útján előrelépett. Elvi lépés ez, de
nagy jelentőségű. Miként is fogalmazta meg Grósz Károly az MSZMP
pártfőtitkára? "A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a
többpártrendszer viszonyainak szervezeti struktúrájában képzeli el
a politikai pluralizmus továbbfejlesztését."
Ezt a mondatot Európa-szerte úgy fordították le: A magyar
kommunista párt elfogadja a többpártrendszert. Szándékosan mondom
így: lefordították Grósz kijelentését, mert a főtitkár egyszerűbben
is kifejezhette volna pártja szándékát. Igaz, a politikának
mindenkor meg volt a mesterséges nyelve, de azért vigyázni kell a
közérthetőségre, és nem szabad alkalmat adni arra, hogy a Mikszáth
Kálmán által idézett politikai csizmadia stílusában el lehessen
ferdíteni, sőt érthetetlenné tenni egy fontos bejelentést.
    
    Grósz Károly szerint az MSZMP nem tudomásul veszi, hanem
kezdeményezi a többpártrendszert. Jobb későn, mint soha -,
nyugtázhatjuk a főtitkár szavait, és teljesen felesleges most a
múltra mutogatni, felhánytorgatni, hogy hatalomra kerülésétől
kezdve mit hirdetett a kommunista párt a többpártrendszerről - de
azt nem lehet elhallgatni, hogy a kezdeményező a magyar társadalom
volt, amely belefogott az önszerveződésbe.
    
    Az MSZMP-nek igaza van abban, hogy többpártrendszerben a politikai
mozgalmaknak, szervezeteknek alkotmányosnak kell lenniük. A működő
demokráciákban jogi keretek vannak - és ezzel határokat szabnak.
    
    Például terrorista módszereket követő pártokat ott nem
engedélyeznek. A demokrácia tág értelmű szó, de fogalmába,
középpontjába az mindenképp beletartozik: minden pártnak tisztelnie
kell a többség akaratát, és ennek előfeltételül szabadon kell hogy
megnyilvánuljon az egyén politikai akarata.
    
    A szocializmussal nem az baj, hogy tág értelmű - a fogalom
súlyosabb betegségben szenved. Senki sem tudja: mit jelent, senki
sem tudja, hogy mi a lényege. Ha a régi értelmezés szerint a
szocializmuson bizonyos meghatározott tulajdonformákat értünk, a
fogalom nem állja meg a helyét a mai körülmények között, amikor
például a Magyar Szocialista Munkáspárt által alakított, annak
vezetése alatt álló kormány képviselője magántőkéseknek ajánlja fel
állami vállalatok tulajdonjogát.
    
    Kollégámnak jó volt a kérdése a magyar kereskedelmi miniszterhez:
ha bizonyos nagyüzemeket megvásárolhat a nyugati tőkés, megveheti-e
azt a magyar állampolgár? Válasz: hogy úgy sincs erre pénze
egyetlen hazainak sem. Igaz - de a kérdés elvi jelentőségű -, tehát
máris belebonyolódtunk abba, hogy mi is a szocializmus? Márpedig
Grósz Károly szerint minden Magyarországon engedélyezett pártnak el
kell fogadnia a szocializmust. Nem volna jobb a demokráciát
tekinteni alapnak?
    
    Nem azt képzeli el Grósz Károly, hogy többféle árnyalatú MSZMP-k
jöjjenek létre, és azok versenyezzenek egymással? Egy ilyen
feltételezés gúnyrajz volna - és ez távol áll tőlem. Felkészült-e
arra a magyar kommunista párt, - bármilyen elnevezés alatt fut -,
hogy lemond a hatalomról, ha nem kapná meg a többséget a szabad
választásokon?
    
    Van-e ereje az MSZMP-nek arra, hogy nyilvánosan kijelentse:
visszavonul, ha nem kapja meg a szavazatok többségét, vagy
megelégszik egy szerény koalíciós partneri szereppel. Ami pedig a
Moszkvában elhangzott nem hivatalos véleményt illeti - hogy a
Szovjetuniónak közömbös Magyarország belső berendezkedése,.csupán
maradjon tagja a Varsói Szerződésnek, azaz ne veszélyeztesse a
Szovjetunió biztonságát - ez a felismerés bíztató.
    
    Az 1945 után fellépett politikai pártok - s köztük a legerősebb: a
lényegében szabadelvű tanokat valló Kisgazdapárt, földrajzi
elhelyezkedésünk miatt, reális megfontolásból, a szovjetbarátságra
kívánták alapozni az ország külpolitikáját. A napjainkban újra
jelentkező, vagy teljesen új politikai erők sem kívánnak
kalandorpolitikát.
    
    Deák Ferenc mondotta: mindent kockára lehet tenni, csak a haza
létét nem. +++
    


1989. február 12., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD