|
|
 |
|
 |
Az MSZMP KB ülése
|
Washington, 1989. február 11. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A jelentések
szerint a Központi Bizottság az úgynevezett rendkívüli történelmi bizottság
jelentését vizsgálja meg, amelynek lényege a párt új álláspontjának kialakítása
az 1956-os forradalmat illetően. Mint azt valamennyien tudjuk, az 1956-os
forradalmat a Magyarországra özönlő szovjet Vörös Hadsereg inváziója verte le,
és emelte hatalomra azt a Kádár Jánost, aki ezen a rendkívüli ülésen betegsége
miatt nem vesz részt.
Kádár Jánost - mint ismeretes - tavaly májusban fosztották meg első titkári
tisztségétől. A magyar párthoz közelálló hivatalos források szerint a párt
vezetése most kompromisszumos megoldást szeretne találni arra, hogyan
értékeljék a több mint 30 éve lezajlott magyar forradalmat. A rendkívüli
történelmi bizottság jelentésében a forradalmat máris népfelkelésnek nevezi
ellenforradalom helyett. A pártvezetésben helyet foglaló ortodox marxisták
azonban követelik ennek megváltoztatását, mondván, az eseményekben terrorista
és
ellenforradalmi elemek is részt vettek. A zárt ajtók mögötti tanácskozás a
hírek
szerint korrekt keretek között zajlik.
A vitát a párt politikai bizottságának egyik tagja, Pozsgay Imre
robbantotta ki,
amikor körülbelül két héttel ezelőtt nyilvánosan népfelkelésnek nevezte az
56-os
magyar forradalmat. Ezt követően a párt több vezetője, közöttük Grósz Károly
első titkár is bírálta Pozsgay Imrét.
Grósz Károly emellett említést tett a pártvezetésen belüli komoly
ellentétekről
is, és közölte, a Központi Bizottság esetleg egy új vezetőség összeállítását is
mérlegeli majd. A legutóbbi jelek szerint azonban Pozsgay Imre pozíciója nincs
veszélyben.
A MSZMP Központi Bizottságának rendkívüli ülését még egy szintén
rendkívülinek
nevezhető esemény teszi még fontosabbá. Nem sokkal a budapesti megbeszélés
előtt
a Szovjet Tudományos Akadémia egyik tagja, Oleg Bogomolov sajtókonferenciáján a
következő nyilatkozatot tette: a Szovjetunió nem érezné magát fenyegetve akkor
sem, ha Magyarország semleges állam lenne egy olyan kormány vezetésével, mint
amilyen Svédországban vagy Ausztriában van. +++
1989. február 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|