|
|
 |
|
 |
A KB üléséről
|
München, 1989. február 10. (SZER, Késő esti mai nap) - Véget ért az
MSZMP Központi Bizottságának mai tanácskozása. Az ülést holnap
folytatják. Ma Grósz károly pártvezető időszerű belpolitikai
kérdésekről tartott beszámolót. Az MTI-nek nyilatkozva Kimmel Emil,
a központi bizottsági iroda helyettes vezetője azt mondotta: a
pártvezetőség tisztában van azzal, hogy a magyar társadalom
feszültségekkel terhes időszakot él meg, és ennek megfelelően a
Központi Bizottság történelmi felelősségének teljes tudatában
kezdte meg tanácskozását.
Grósz Károly beszédét 16 hozzászólás követte, amelyeknek tárgya a
politikai intézményrendszer fejlesztése volt - ezen belül a
szocialista pluralizmus megteremtése, és az egypártrendszerről
többpártrendszerre, való áttérés kérdése.
Kimmel szerint kifejezésre jutott az az igény, hogy meg kell
szilárdítani a párt politikai és szervezeti egységét, és a
párttagság önbizalmát. Szóba kerültek a történelmi múlt
megítélésének vitatott problémái, különös tekintettel azokra,
amelyek az elmúlt napok politikai vitáit kiváltották - mondotta
Kimmel Emil. Ez utóbbi megjegyzése nyilván arra vonatkozott, hogy a
Központi Bizottság foglalkozott Pozsgay Imre politikai bizottsági
tag és államminiszter nemrég elhangzott kijelentésével, miszerint
az 1956. októberi események népfelkelésnek tekintendők.
A vitában további 19 hozzászólás várható, és a plénum
előreláthatólag később nyilvánosságra hozandó dokumentumokat fogad
el - mondotta a központi bizottsági iroda helyettes vezetője.
A budapesti központi bizottsági plénum nem maradt visszhang nélkül
a nyugati sajtóban sem. Nyitrai János foglalja össze a Le Monde
című tekintélyes párizsi lap véleményét.
- A ma délutáni Le Monde első oldalon, négyhasábnyi széles,
vastagbetűs főcímben jelenti: Súlyos ellentétek a magyar párt
Központi Bizottságán belül. Majd a vezető francia politikai napilap
helyszíni tudósítása többek között a következőket állapítja meg:
1956 átértékelése mögött - amely a Magyar Szocialista Munkáspártnak
egyenesen legitimitását érinti - valójában egy párton belüli, még
súlyosabb bizalmi válság rajzolódik ki. Mindinkább az a benyomás,
hogy - szemben a magyar politikai képlet szétrobbanásával, a párt
kezéből kicsúszik a helyzet ellenőrzése.
Egy régi kommunista így beszél: senki nem látta előre, hogy az
1988. májusi pártértekezlet egy ilyen politikai "bummot" von maga
után. Itt az ideje, hogy kissé megálljunk, és felmérjük a
helyzetet. És ez - teszi hozzá a Le Monde tudósítója - a magyar
kommunista párt számára nyilvánvalólag túlélés kérdése.
Egyes magyar elemzők szerint Pozsgay Imre alkalmatlan időpontban -
mármint alkalmatlannak tűnő időpontban - tett nyilatkozatai,
(amelyeket az alternatív csoportok megtapsolnak), főként a változás
kicsikarását, és - a kezdeményezést visszaadva neki - a párt
megmentését célozták. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|