Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

A végkiárusítás

München, 1989. február 10. (SZER, Világhíradó) - Segít-e az ország
gazdaságának a végkiárusítás? - válaszol Vadász János.
    
    - Az államhatalmon most már valóban nem múlik a dolog, ha rajta
állna már javában folyna a magyar ipar kiárusítása. A kérdés csak
az, hogy lesz-e rá vevő? A vegyes vállalkozások eddigi mérlege
ugyanis nem meggyőző. A sokéves erőfeszítés, a csalogató
engedmények sora ellenére eddig csupán 250 millió dollárnyi tőke
áramlott be az országba vegyes vállalkozások alapítása révén.
    
    Körülbelül 250 a vegyes vállalatok száma is, vagyis egy-egy
vállalkozásban átlagosan 1 millió dollár külföldi tőke vesz részt,
amely bizony nagyon kevés.
    
    Most viszont azzal próbálkozik az állam, hogy a régóta működő,
ismert nagyvállalatait kínálgatja. Többek között ebben az ügyben
tárgyalt a Német Szövetségi Köztársaságban Beck Tamás kereskedelmi
miniszter.
    
    A Heti Világgazdaság szerint a felajánlott listán megtalálható a
Láng Gépgyár, a Taurus, a Chinoin, az Ózdi. Kohászati Üzemek, sok-
sok más névvel együtt, ahogyan a pillanatnyi listán Magyarország
ipari kapacitásának kereken 25 százalékát képviselik, sőt talán
többet is, hiszen állítólag további vállalati listák összeállítása
van folyamatban. Külön-külön az olasz, a dél-koreai és még ki tudja
melyik partner szíves figyelmébe. Természetesen az esetek zömében
tőkerészesedést kínál megvételre a magyar állam, de ha netán valaki
egy egész vállalatot meg akar venni, nincs akadálya annak, sem.
    
    Furcsa ez a kínálgatás több szempontból is. Először is
tulajdonképpen kinek a nevében tesz külföldön eladási ajánlatot a
kereskedelmi miniszter? Feltételezem, hogy az állam nevében teszi,
mondván, hogy ezek állami vállalatok. De nem ilyen egyszerű a
dolog, hiszen Magyarországon a tulajdonviszonyok gyökeres reformja
is napirendre került. Nem egyértelmű, hogy ki ma a tulajdonos? És
főleg kik lesznek a tulajdonosok, mármint a magyar illetékességű
tulajdonosok a reform megvalósítása után. Ennek ismerete nélkül az
állam kótyavetyélési kísérlete felelőtlenség.
    
    Fogas kérdés az is, hogyan lehet tőkerészesedést eladásra kínálni
egy olyan állami vállalatban, amely nem részvénytársaság, és így
természetesen nem is bocsáthatott ki részvényéket, amelyeket el
lehet adni, illetve meg lehet venni. És a kínálati listán szereplő
vállalatok nagy többsége nem részvénytársaság. Nem is lehet az,
hiszen még puszta ígéret Magyarországon, hogy majd az Országgyűlés
elé terjesztenek egy úgynevezett átalakítási-törvényt, amely
szabályozni fogja, hogyan alakulhatnak át részvénytársaságokká az
állami vállalatok.
    
    De mind ez még a jövő zenéje. Egyelőre azt lenne érdemes tudni,
vajon hogyan lehet részvények nélkül magyar vállalatok
részvénypakettjét megvenni, amikor az is tisztázatlan, hogy ki lesz
hivatott ilyen részvényeket kibocsátani, vagyis a kótyavetyélő
államról kire száll majd a tulajdon joga. +++
    


1989. február 10., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD