|
|
|
|
Az MSZMF KB ülése
|
Washington, 1989. február 10. (Amerika Hangja) - Budapesten ma megkezdődött az MSZMP Központi Bizottság rendkívüli ülése, amelynek célja a vezetők közötti nézetkülönbségek elsimítása az ország múltját és a reformok jövőjét illetően. Tudósítónk, Hannelore White beszámolóját Krizsán Miklós tolmácsolja: - Az ülés első' napirendi pontja a magyar sajtóban tömören csak helyi, belügyi problémáknak nevezett témakör megvitatása volt. A zárt tanácskozás Grósz Károly beszámolójával kezdődött. Szavaiból semmi sem szivárgott ki, miután a tudósítókat, a rádió és televízió riportereit még az épületből is kiküldték. Az ülésére röviddel azután került sor, hogy Grósz Károly nemtetszését fejezte ki a legfőbb vezetésben mutatkozó véleménykülönbségek miatt, és személyi változások fontolóra vételét sugalmazta a Központi Bizottságnak. Pozsgay Imre államminiszter a múlt hónapban ugyanis szenvedélyes vitát robbantott ki, amikor az 1956-os forradalmat népfelkelésnek, és nem - mint a párt mostanáig előírta - ellenforradalomnak nyilvánította. Pozsgay több magasrangú pártfunkcionárius bírálatainak kereszttüzébe került, de a független szervezetek határozottan kiálltak mellette. A vita úgy tűnik messze túlmegy az 1956-os események minősítésén, és a magyarországi politikai és gazdasági reformok lényegére tapint. Kormánykörök szerint éppen ezért a KB rendkívüli ülése a tervezett egy napnál tovább is elhúzódhat. Nyugati diplomaták számítanak rá, hogy Pozsgayt nem éri bántódás, a kirobbantott vita ellenére is szilárdan helyén marad. Mint mondották, a Központi Bizottság keddi ülése - legalábbis úgy tűnik - elsimított több, létfontosságú ellentétet. Még mindig nincs magyarázat azonban az MTI rövid bejelentésére az ügyben, hogy a Központi Bizottság személyi változásokat is fontolóra vesz. Marosán György, a kormány szóvivője csütörtökön pártegységet sürgetett. Mint mondotta: csak történelmi kihívásokkal bátran szembenéző egységes párt segíthet a kormánynak a stabilitás megőrzésében. A mai ülést - amely meghatározhatja Magyarország politikai jövőjét - szokatlan titkolódzás veszi körül. A MUOSZ is hiába kért teljes nyilvánosságot, a vezetés egyetlen riportert sem enged a közelbe. Mindez pedig pontosan akkor zajlik, amikor a magyar közvéleményt felkavarta egy szovjet akadémikus nyilatkozata. Oleg Bogomolov tegnap egy sajtókonferencián kijelentette: a Szovjetunió nem érezné magát fenyegetve akkor sem, ha Magyarország semlelges állam lenne egy olyan kormány vezetésével, mint amilyen Svédországban és Ausztriában van. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|