Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

KB ülés

(Antal János)
München, 1989. február 9. (SZER, Magyar híradó) - Az aggodalom, a
várakozás középpontjában Pozsgay Imre államminiszter nemrég tett
kijelentése áll, amely az 1956-os forradalom hivatalos
újraértékelésére utal, legalábbis utalhat.
    
    Ez a feltételes mód fejezi ki legjobban a lényeget. Sokan attól
tartanak ugyanis, hogy a párt, amelynek nevében Pozsgay is beszélt,
visszavonhatja a legújabb értékelést, amely szerint 1956
népfelkelésnek minősül, úgymond tartalmi és külső jelei alapján.
    
    Ehhez talán még azt is hozzá kellene tenni, hogy Budapesten többen
nem fogadják el Pozsgay értékelését. Vannak, akik szerint az
államminiszter túl messzire ment el, s vannak - elsősorban a
fiatalok között - akik végre hallani szeretnék a szerintük
egyetlen, valódi ítéletet, tehát, hogy 1956-ban nem népfelkelés,
hanem forradalom tört ki Budapesten.
    
    A dolog jelentőségére nemcsak a Radikális Kör szombaton megkezdett
aláírásgyűjtő akciója utal, hanem az MSZMP-n belüli reakciók is. A
Központi Bizottság holnapi ülése előtt ugyanis - például a
kommunisták Csongrád megyei Reform Köre - különféle ajánlásokkal,
javaslatokkal álltak elő.
    
    A reform esélyei és a párt jelenlegi helyzete az, ami a Csongrád
megyei reform kommunistákat izgatja és ezért javasolják, hogy a KB
két soron következő ülésén, tehát holnap és várhatóan 20-ikán,
olyan döntéseket hozzanak, amelyek előrébb vihetik a magyarországi
reformok ügyét.
    
    Találgatások is szép számmal keringenek a fővárosban, talán erről
is be tudunk majd egyszer számolni. Sokan úgy érzik, hogy az
emlékezetes nyilatkozatot követően Pozsgay Imre pozíciói
meggyengültek és pesszimistábbak szerint ez könnyen az
államminiszter fejébe kerülhet - lehet, hogy csak politikai
vonatkozásaiban.
    
    Érdemes megjegyezni, hogy a Radikális Kör is ilyen értelmű
aláírásgyűjtő ívet szerkesztett, de be tudok számolni egy másik
állásfoglalásról is. Ez az állásfoglalás a filmszakmai dolgozók
független szervezeteitől származik és az előzetes szándékok szerint
tegnap este a magyar filmszemle záróünnepélyén felolvasták volna,
erre azonban különféle okok miatt nem kerülhetett sor.
    
    Az állásfoglalás rövid, tehát nyugodtan felolvashatom:
A filmszakmai dolgozók független szervezeteinek állásfoglalása
tehát így hangzik:
"Állandósult bizonytalanságunk, erősbödő zavarunk a múlt
bevallatlanságából, ellentmondásokból, hazug megítélésekből is
következik. Létfontosságú tehát a nyílt szembenézés mindazzal, ami
az elmúlt évtizedekben történt, s a dolgok, a tények nevén
nevezése.
    
    
Feltételezhetően nem csupán a maga nevében Pozsgay Imre nemrégiben
1956-ot népfelkelésnek nevezte és ezzel túllépett azon a történelmi
szemléleten, amely az akkori eseményeket sommásan
ellenforradalomnak minősítette. Kijelentését fontos lépésnek
tekintjük az igazsághoz vezető úton és támogatjuk.
    
    Kérjük a tömegkommunikáció képviselőit, hogy nyilatkozatunkról
tájékoztassák a közvéleményt.
    
    Budapest, 1989. február 8.
    
    Aláírók:
A TDDSZ filmszakmai szekciójából Tóth Gy.László
A MODESZ-től Surányi András szóvivő
A Fidesz filmes csoportjától Pesti László
Az MDF nem szakmai dolgozók csoportjától Nagy László
Az AH(?) Fórum közművelődési egyesülettől Kertész Ferenc"
Érdekességként megjegyezném, hogy beszélgettem az állásfoglalás
szerzői közül néhánnyal. Egybehangzóan állították: ez az
állásfoglalás nem Pozsgay Imre, hanem az igazság felé vezető,
reménytkeltő folyamat védelmében íródott. +++
    


1989. február 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD