|
|
|
|
KISZ, MSZMP - ingatlanforgalom
|
(Farkas Péter) München, 1989. február 8. (SZER, Világhíradó) - Hazánkban megélénkült az ingatlanforgalom. Legalábbis a KISZ és az MSZMP háza táján. A legtöbb vihart eddig az úgynevezett 100 forintos üzletkötés kavarta. Nem tévedés. Potom 100 forintért hozzá lehetett jutni egy 32 szobás szállóhoz, egy nagy, valamint három kisebb előadóteremhez és egy 10 hektáros parkhoz. Cím: Szeged, Fürj utca 92/b. Ezt a ingatlant sohasem hirdették meg az újságokban. Árverést sem tartottak, pedig lehet, hogy más többet ígért volna. A diszkréciót talán az magyarázza, hogy egymáshoz közel álló személyek, pontosabban jogi személyek között cserélt gazdát a tulajdonjog. A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága átruházta a Csongrád Megyei KISZ Vezetőképző Intézetének a tulajdonjogát a KISZ Központi Bizottságára. A szerződő felek először ajándékozási szerződést készítettek, de a telekkönyvi hivatalban ezt nem tartották elfogadhatónak, és ezért - utólag - kiegészítették a szerződést a 100 forintos vételárral. Az ügylet ellen azóta több szervezet is tiltakozott, köztük a Fidesz, a szegedi Körgát Klub, az MDF szegedi elnöksége és a Szabad Demokraták szegedi szervezete. A legfőbb ügyészségtől viszont azt tudhattuk meg, hogy a KISZ nem követett el törvénysértést, sőt még a 100 forintos vételár beírása is szükségtelen volt. Az ügyészségen feltehetően pontosan tudják, hogy minden szerződést nem a neve alapján, hanem a tartalma szerint kell elbírálni. így hiába nevezték adás-vételi szerződésnek az okiratot, a sok milliót érő ingatlant a KISZ KB valójában és jog szerint is ajándékba kapta. A kérdés csak az, hogy kitől? Vajon ténylegesen a KISZ megyei szervezete volt az adományozó, vagy pedig az állampolgár, akinek a jövedelméből - hála az állami költségvetés fosztó-osztó funkciójának - a KISZ megyei szervezete fenntartja saját magát. Tegyük hozzá: a vezetőképző is döntően állami támogatásból épült. Vagyis a KISZ sajátjaként rendelkezett az állami tulajdonnal, az állampolgárok, a társadalom megkérdezése nélkül. Jogrendszerünk tényleges állapotára pedig jellemző, hogy mindez megfelel az írott jognak, tehát - úgymond - törvényes. A polgári törvénykönyv azonban tiltja a joggal való visszaélést. Vagyis a törvényben vagy szerződésben biztosított jogokat csak úgy lehet felhasználni, hogy az ne sértse mások jogait. A legfőbb ügyészség általános felügyelettel foglalkozó dolgozói mégis úgy találták, hogy a nagy értékű állami tulajdonnal a KISZ tetszése szerint, járhat el. Azért valami még sincs rendjén. Erre utal az a sietség is, ahogy a KISZ KB szaporítani igyekszik az ingatlanjait. Eddig 15 ingatlanra jegyezték be a KISZ KB tulajdonjogát, és további 40-50 szerződés előkészítése, illetve bejegyzése van folyamatban. +++
1989. február 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|