Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Az emberi jogok helyzete

(Hegedűs Zoltán)
München, 1989. február 8. (SZER, A mai nap) - Az amerikai
külügyminisztérium kiadta szokásos évi jelentését, amelyben
felmérte az emberi jogok érvényesülése terén az elmúlt évben
bekövetkezett változásokat. A jelentés 169 országra, vonatkozik,
amelyek tagjai az ENSZ-nek, illetve amerikai támogatásban
részesülnek. Következő hírmagyarázatunkban ismertetjük a felmérés
Magyarországra és Romániára vonatkozó részét.
    
    Magyarországgal kapcsolatban a dokumentum a helyzet jelentős
javulásáról beszél, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a
javulások alapját képező politikai helyzet még bizonytalan. A
magyar kormány még nem változtatta meg a kommunista párt
egyeduralkodói szerepét, a párt továbbra is ellenőrzi és irányítja
mind az igazságszolgáltatást, mind az állami intézményeket. Az
emberi jogok terén elért eredmények visszájukra fordíthatók.
    
    Az elmúlt esztendőben a nagyobb nyíltság irányában bekövetkezett
változások Kádár leváltása után voltak szembeszökőek. A
visszaélések, amelyeket a jelentés szóvá tesz, a személycsere
előtti időkben történtek. Személy szerint felsorolja az amerikai
külügyminisztérium Haraszti Miklós ügyét, akit a Szabad Európa
Rádiónak adott interjú miatt zaklattak, és megemlíti Kristály Gyula
bebörtönzését is. Ő a kormány gazdaságpolitikáját bíráló röplapok
terjesztése miatt került szembe a rendszerrel.
    
    Szóvá teszi a jelentés, hogy a múlt év első felében a rendőrség
rendszeresen üldözte a szamizdat irodalom szerzőit, és elkobozta
kiadványaikat. Az év második felében ez megszűnt, és számos
független kiadvány megjelenését is engedélyezték ugyanúgy, mint nem
hivatalos csoportok és klubok tevékenységét.
    
    A magyarországi hatóságok több szakszervezet megalakulását is
megtűrték, de szembeszegültek egy független munkásszakszervezet
megalakulásával.
    
    Elismeréssel nyugtázza a dokumentum, hogy az új útlevéltörvény több
mint két és fél millió magyar állampolgár utazását tette lehetővé,
de regisztrálja azt is, hogy 5900 folyamodót visszautasítottak,
közülük ötöt politikai okokból.
    
    Az utóbbiak éhségsztrájkkal kényszerítették ki az utazási
okmányokat.
    
    A gyülekezési szabadság problémáját a magyar hatóságok nem kezelték
egyértelműen. A rendőrség és más elnyomószervek erősek és
tevékenyek maradtak.
    
    Olvashatóunk a Romániából elmenekültek problémáira is. Több mint 20
ezernek nyújtottak menedéket Magyarországon, de számos román
nemzetiségű személyt visszatoloncoltak. Ez a gyakorlat, ha csekély
számban is, de folytatódik.Románia esetében a jelentés kifejezetten
elmarasztaló jellegű. Romániában továbbra is elnyomják a
rendszertől eltérő nézeteket és az ellenzéki csoportokat, a nem
tetsző politikai vagy vallási tevékenységet több esetben
ideggyógyászati eszközökkel torolják meg. Az 1987-es brassói
munkástüntetés nyomán elfogottak közül tizenöten meghaltak a
fogságban, és politikai okokból sokan hosszabb vagy rövidebb időre
egyszerűen eltűnnek. A rendőrség brutális eszközökkel csikar ki
információkat az elfogottaktól.
    
    A román börtönökben és a rendőrségi fogdákban gyakran bántalmazzák
az embereket. Az erdélyi magyar kisebbség továbbra, is szemben áll
a falurombolási politikával, amelyről a román kormány azt állítja,
hogy nem a nemzetiségi kisebbségek megbélyegzése a célja. Az
emigránsok száma emelkedik, nem utolsó sorban a rossz gazdasági
helyzet következtében.
    
    A hatósági ígéretek ellenére 17 százalékkal kevesebb személy
kivándorlását tették lehetővé családegyesítési alapon, mint 1987-
ben. A kivándorlásért folyamodókat üldözik, gyakran megtagadják
tőlük a munkalehetőséget, az orvosi gondozást és a szociális
juttatásokat.
    
    A román hatóságok rendszeresen megsértik a levéltitkot, és nem
tartják tiszteletben a magánlakások sértetlenségét sem.
    
    Kitér az amerikai külügyminisztérium jelentése a falurombolási
tervre és a városi átalakításokra is. Felsorolja a belőlük származó
károkat, és regisztrálja a velük szemben megnyilvánuló ellenállást.
    
    +++
    


1989. február 8., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD