|
|
|
|
ENSZ menekültügy
|
London, 1989. február 8. (BBC, Panoráma) - Miközben az Egyesült Nemzetek Szervezetének menekültügyi főbiztosának megbízottjai Budapesten járnak a sok ezer romániai menekült ügyében, magyar hivatalos adatok szerint eddig hétezren lépték át a határt Magyarországra, Ceausescu elnök falurombolási politikája miatt. Egyházi és más nem hivatalos becslések azonban nem kevesebb, mint 20 ezer menekültről szólnak. Munkatársunk jelenti Genfből: A sok ezer romániai menekült befogadása nehéz helyzetbe hozta a magyar illetékeseket. A hatóságok azt közölték, hogy négy menekülttábort létesítenek. Közlésünk szerint hétezer romániai menekült akar Magyarországon letelepedni, de nem hivatalos források azt mondják, hogy legalább háromszor ennyi menekültről van szó. Most azután kerül sor tárgyalásokra, hogy Budapest több ízben folytatott magas rangú személyek útján eszmecserét az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának genfi vezetőivel. Tavaly a magyar delegátus megfigyelőként részt vett a szervezet végrehajtó bizottságának ülésén, de Budapest még nem fogadta el a menekültekről szóló nemzetközi egyezményt. Ha végül csatlakozik az aláírókhoz, elsőnek fogja magára nézve kötelezőnek tartani a menekültek segítését és védelmét a kelet-európai országok közül. A magyar kormány kellemetlen helyzetben találhatná magát amiatt, hogy egy másik varsói szerződésbeli országból menekülőknek kell oltalmat nyújtani, és előfordulhat esetleg, hogy egy csehszlovák vagy lengyel állampolgár él ezzel a lehetőséggel. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága nem akarja nagydobra verni Magyarország dilemmáját, és amennyiben a budapesti kormány végül úgy döntene, hogy bizonyos okokból mégsem csatlakozik az egész világra kiterjedő nemzetközi menekültügyi egyezményhez, az Egyesült Nemzetek akkor is módot fog találni arra, hogy segélyt nyújtson a Romániából átmenekültek védelméhez és anyagi támogatásához. +++
1989. február 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|