Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Interjú Kővágó Józseffel

München, 1989. február 7. (SZER, Figyelő) - A magyarországi
változásokról a Független Kisgazdapárt egykori prominens vezetője,
Kővágó József, Budapest volt polgármestere nyilatkozik.
    
    Kővágó Józsefnek a Ludovika Akadémián volt a tisztavatása.
    
    Hamarosan felismerte a németveszélyt, Bajcsy-Zsilinszky Endre
követőjeként részt vett az ellenállási mozgalomban, a Független
Kisgazdapárt tagja lett. 1945-től 1947-ig Budapest polgármestere,
nemzetgyűlési képviselő, s ekkor beválasztották a Kisgazdapárt
Politikai Bizottságába is.
    
    1947-ben azért mondott le minden politikai tisztségéről, mert
szerinte amikor egy kisebbségi párt minden eszközzel hatalomra tör,
akkor a koalíciós politika alapjai megdőltek.
    
    1950-ben életfogytig tartó börtönre ítélték. 1956 szeptemberében
szabadult a politikai rabságból, s a forradalom alatt a
Kisgazdapárt egyik újjászervezője, majd főtitkára lett. A
népfelkelés visszahelyezte Budapest polgármesteri székébe is.
    
    Jelenleg az Egyesült Államokban él, és itt hívta fel telefonon
munkatársunk, Székely Gábor:
- Mi az általános véleményed arról a gyors átalakulásról, amely ma
Magyarországon végbemegy, amelynek során a Kisgazdapárt újra színre
lépett?
    
    - A gazdasági helyzetet sötétnek látom, de a politikai fejlődést
igen örvendetesnek tartom. Innen messziről úgy látom, hogy a nemzet
kezd kilépni abból a tetszhalott állapotból, amibe a 4 évtizedes
egypártrendszeres kommunista uralom kergette. Ennek az öntudatra
ébredésnek a szimbólumát látom a Kisgazdapárt színrelépésében. Úgy
hiszem, hogy a legújabb törvények alapján más politikai pártok is
újjá fognak éledni. Az újraszerveződő Kisgazdapárt sorsát
Magyarország jövője szempontjából döntőnek tartom. A magyar nép a
gorbacsovi reformprogram során a többpártrendszeres demokrácia
valaminő formája felé gravitál.
    
    Az a nagy kérdés most, hogy az abszolút hatalomhoz szokott
kommunista párt hajlandó lesz-e önként lemondani kizárólagos
hatalmáról, bele fog-e törődni a hatalom abba a gondolatba, hogy az
országot csak úgy lehet kivezetni a mai elesett állapotból, ha a
nép akaratának megfelelő új államberendezkedés alakulhat ki. Ezen a
téren azonban a helyzetet még ködösnek látom.
    
    - Azt gondolod, hogy Magyarországon a gorbacsovi peresztrojka
kiteljesedése során többpártrendszeres, demokratikus államrend
alakulhat majd ki? Nem gondolod, hogy ez túllépné a gorbacsovi
kereteket, és valami megtorlásba fulladna?
    
    - Kezdem azzal, hogy Gorbacsov a Szovjetunió népei számára már
eléggé világosan kirajzolta, hogy mit képzel el. Azonban azt, hogy
programja kivitelezése során milyen államberendezkedést fog majd
megengedni azokban az országokban, amelyeket a szovjet hadsereg és
a jaltai egyezmény a szovjet szférába utalt, tán még ő maga sem
tudja pontosan. Ezek számára majd annyit fog eltűrni, amennyit ezek
a népek és a kialakuló általános helyzet fog követelni. A helyes
válasz megtalálása biztosan sok töprengést fog okozni az
elkövetkezendő években a szovjet vezetés számára.
    
    A gorbacsovi mosolygós kommunizmus - ahogy én hívom a programját -
azoknak a 100 millióknak a számára készült, akiket a modern embert
formáló korábbi nagy szellemi áramlatok, mint a reneszánsz, a
reformáció és a felvilágosodás, soha sem ért el. Akik számára az
abszolutizmus volt és maradt az államhatalom megszokott rendje. Mi
magyarok azonban nem tartozunk ebbe a kategóriába.
    
    Mi és néhány szomszédunk is az előbb említett áramlatok tevőleges
részesei voltunk. Európaiak lettünk ezer évvel ezelőtt és azok is
maradtunk. A gorbacsovi terv leutánzása a magyar nép számára úgy
festene, mint egy újabb kísérlet a párt létének és hatalmának a
megmentésére, nem úgy, mint alapvető reform, amely visszaadná a
nemzet életkedvét és alkotóerejét. Nekem az a véleményem, hogy a
gorbacsovi program Magyarországon örömet keltett volna 1953-ban, a
Nagy Imre-program keretében, amelyet igen hamar elgáncsoltak. Ma
már" ezt túlhaladta a történelem, azóta a hatalom túl sokat ígért,
de keveset teljesített.
    
    - Szavaid azt tükrözik, hogy a most folyó új, európai átrendeződés
során a szovjet vezetés is hozzájárulhat esetleg ahhoz, hogy
Magyarországon a gorbacsovi kereteket lényegesen túllépjék. Jól
értelmezem szavaidat?
    
    - Igen. Moszkvát manapság a Szovjetunión belül folyó átalakulás
megvalósítása köti le, és még kevésbé törődik azzal, hogy mi
alakult ki Magyarországon korábban. Ahhoz is hozzászokott már, hogy
a magyarok mindig előbbre járnak a reformok terén, mint a
Szovjetunió.
    
    A nemzetközi fejlődésben is jelentős változás történt. Moszkvának
szüksége van nyugati tőkére. Megindult a kölcsönös lefegyverkezés
és barátkozás. Magyarország katonai jelentősége szovjet szempontból
elhanyagolhatóvá vált.
    
    Szovjet presztízsből az sem olyan fontos már, hogy Magyarországon
egypártrendszeres uralom maradjon. Ugyanakkor egyre tisztábban
látszik, hogy a négy évtizedes többpártrendszeres uralom az, ami az
országot gazdasági, politika és erkölcsi csődbe vezette. Félelmetes
gazdasági nehézségek halmozódtak fel. Ezekkel csak úgy lehet
megbirkózni, ha olyan államvezetés születik, amely élvezi a nép
bizalmát.
    
    Egyre világosabbá válik, hogy ha az államvezetés követte volna a
népakaratot, amely 1945-ben és 47-ben szabad választásokon
nyilvánult meg, és 1956-ban drámai, vulkánikus kitörésben nyert
kifejezést, akkor ma az életszínvonal olyan lehetne Magyarországon,
mint a szomszédos Ausztriában. Olyan államrendet kell létrehozni,
amely megnyerné a nemzet bizalmát. Szerintem ez a
többpártrendszeres demokrácia lenne, ezt Nagy Imre és a kommunista
párt sok tagja is szükségesnek tartotta 1956-ban.
    
    - Mire építed azt a reményt, hogy Magyarországon van lehetőség a
többpártrenszer visszaállítására? Nem túlzottak ezek a remények?
    
    - A jövőt csak az Úristen látja, mi emberek csak a történelem
kontúrjait vizsgálhatjuk, ezek - mint az előbb mondtam - kedvezőek.
    
    A jelenlegi korszakban a világ vezető hatalmait inkább a belső
nehézségek megoldása fogja lekötni, mint az egymás elleni küzdelem.
    
    Az európai integrálódás hatalmas vonzóereje is új tényező lehet.
    
    Talán az európai peremállamok nagyobb szabadságot élvezhetnek majd
sorsuk kovácsolásában, mint korábban. Az egyik legfontosabb tényező
a gorbacsovi program előrehaladása lehet. Manapság találgatás
folyik arról a világban, hogy Gorbacsov mellé odaszegődik-e a
siker, vagy elsöpri-e a történelem.
    
    Bár a szkepticizmus növekedőben van, a nyugati gazdasági segítség
ténylegesen megindult. Új az is, hogy sok nyugati politikus és
gondolkozó úgy véli, Gorbacsovot segíteni kell, mert az
alternatívák nagyon sötétek. Bukás esetén új sztálinizmus, katonai
diktatúra vagy káosz kísért ebben a nagy földrajzi térségben.
    
    Szerintem nekünk magyaroknak sokkal okosabb lenne azon gondolkozni,
hogy a gorbacsovi program haladása és esetleges megtorpanásai alatt
mit harcolhat ki nemzetünk békés eszközökkel annak a számára.
    
    
Ha Magyarországon a népakarat a többpártrenszer felé mutat, és a
kommunista párton belül is egyre többen megtalálják a magyar
szívüket, akkor véleményem szerint hazánk lehet az első a szovjet
szférában, ahol többpártrendszert lehet kialakítani. Ezért
véleményem szerint a hatalomnak köszönetet kell mondani azért, hogy
a Kisgazdapárt színre lépett.
    
    - Tegyük fel, hogy érveidet igazolni fogja a történelem. Milyen
időtávlatban képzeled el ezt a fejlődést?
    
    - Nagyon nehéz kérdés, mert nem várt nemzetközi események
felgyorsíthatják vagy lelassíthatják. Nem merek jóslatokba
bocsátkozni, de úgy vélem, hogy ha a történelem olyan tempóval
halad előre, mint az elmúlt évben, akkor a többpártrendszeres
demokrácia leghamarabb Magyarországon születhet meg ebben a
térségben. Ehhez azonban segíteni kell az új nemzedéket abban, hogy
megtanulhassa, mi a demokrácia, s hogyan kell gyakorolni.
    
    Az elmúlt évtizedekben a demokrácia bűnös szó volt. Nemzedékek
nőttek fel, amelyeket megfosztottak attól, hogy lényegét és
működési formáját megismerhessék. A Kisgazdapárt félrelépésével a
fiatalabb nemzedék sokat tanulhat a valódi demokráciáról, amelynek
ez a párt a hagyományos letéteményese.
    
    Kerékkötőnek tartom, hogy manapság a társadalmat belekényszerítik,
hogy állandóan ismételje a szocialista pluralizmus kifejezést. Az
ember megkérdezi, hogy hol és hogyan működik ez, akkor a
tisztességes válasz az, hogy most van kialakulóban, de még sehol
sem létezik.
    
    Szerintem ehelyett egyszerűbb lenne a magyar nyelvnek azt a
kifejezését használni, hogy szociális igazságért és megfelelő
szociális gondoskodásért kell küzdeniük a politikai pártoknak. A
Kisgazdapárt mindig ezért küzdött. Bár ez vezette volna az uralkodó
pártot is, nem a hatalom megszerzése és birtoklása, mert akkor ma
nem itt tartanánk, ahol tartunk.
    
    Végül még azt mondom, hogy a haza szó elé nem lehet semmiféle
jelzőt tenni, mint szocialista haza, mert ez fosztóképző. A haza
önmagában véve szent fogalom.
    
    - Kedves Kővágó Józsefi Korábban azt mondtad, hogy a Kisgazdapárt
megjelenésének nagy jelentőséget tulajdonítasz. Miért?
    
    - Elsősorban azért, mert valahol el kell kezdeni a demokratikus
gyakorlatot. A Kisgazdapárt hat évtizedes szép, demokratikus magyar
múltra tekint vissza. A szociális igazságért a demokrácia bajnoka
volt minden időkben. Feltámadásával az igazi demokrácia felé vezető
út nyílik ki. Azonban nem elég csak megengedni a Kisgazdapárt
létezését, hanem működésének az anyagi feltételeit is meg kell
teremteni. Pártszékházakra, nyomdagépre, papírra, párt jövedelemre
van szükség. Eddig ezzel csak és kizárólagosan a kommunista párt
rendelkezett. Ez igazságtalan, hiszen idézem azt, hogy 1945-ben
minden politikai pártnak voltak anyagi alapjai.
    
    A hatalomnak fel kell ismernie, hogy a jól működő Kisgazdapárt és
néhány más politikai párt nélkül nem lehetséges demokratikus
fejlődés Magyarországon. A hatalomnak fel kell ismerni, hogy a mai
nemzetközi viszonyok között Magyarország úttörő lehet a
többpártrendszeres demokráciák helyreállítása terén.
    
    - Mint bizonyára értesültél arról Amerikában is, hogy elsőnek a
Kovács Béla Társaság alakult meg Vörös Vincze vezetésével, majd ezt
nyomban követte a Kisgazdapárt megalakulása Pártay Tivadar elnök és
Futó Dezső főtitkár vezetése alatt. A hazai közvélemény egy része
ebben valami kettősséget, megosztottságot vél felfedezni. Mi a
véleményed erről?
    
    - Mindhárman a Kisgazdapárt sokat szenvedett, börtönt is járt,
kipróbált régi vezető tagjai. Futó Dezső például pártunk legbátrabb
képviselője volt, aki már az 1945-ös korszakban feltárta a
kommunista titkosrendőrség véres visszaéléseit.
    
    A kettős színrelépés bennem is bizonyos mértékű zavart kelt, de
bizakodom abban, hogy csupán kezdeti nehézségekről, taktikai
megfontolásokról van szó. Szerintem egységes és erős Kisgazdapártra
van szükség. A pártot az elmúlt évtizedekben majdnem teljesen
elpusztították. Nem látott egy fiatalabb nemzedéket fölnevelni. A
fönnmaradási küzdelem során voltak olyanok, akik túlságosan a
diktatórikus hatalomhoz dörzsölőztek és bepiszkították magukat. Így
természetes az, hogy a múlt és a gyanakvás személyi ellentéteket is
szülhet, amiket nehéz áthidalni, de biztosan meg fog történni.
    
    Örülök annak, hogy a fiatalabb generációból is áramlanak az emberek
a pártba, minden új név felbukkanása örömöt okoz számomra. Szívem
és gondolataim mindig a Kisgazdapárt szellemi kereteiben meredtek,
itt az emigrációban is. Szívem most is velük dobog.
    
    - Miután 1956-ban te voltál az újjászülető szabad Kisgazdapárt
főtitkára, Kovács Béla meg az elnöke, óhajtasz-e valamit üzenni a
most otthon szereplő és a helyüket újra megtaláló volt
kisgazdapárti társaidnak?
    
    - Köszönöm a kérdést! Sajnos 1956-ban a sors arra kényszerített,
hogy hazámtól távol, emigrációban kelljen leélnem életem nagy
részét. Hibának tartanám, ha innen a messzeségből tanácsot akarnék
adni. Bízom az otthoni vezetők politikai ügyességében. Szívből
kívánom, hogy a fiatalabb nemzedékek tehetséges tagjai nagy számban
álljanak mögéjük és kovácsolják a magyar jövőt.
    
    Persze gyakran elmélkedem és töprengek sok mindenen. Például azon,
hogy odahaza az elmúlt négy évtized alatt mindenkire kegyetlenül
ráült a diktatúra. Sokakat olyasmire kényszerített, amit most ők
bánnak legjobban. Mi magyarok hajlamosak vagyunk a gyors
ítélkezésre. Sajnos tény az, hogy a gyűlölet ideje sokkal hosszabb,
mint a megbocsátásé. Pedig most megbocsátásra, az emberi
jóvátételre lenne szükség, bosszú szempontja nélkül. Ez mindnyájunk
számára, akik életünk biológiailag legszebb éveit rothadt politikai
börtönökben töltöttük, ahol a halál árnyéka kísért bennünket, igen
nehéz, de mégis ezt kell tenni, mert nemzeti újjászületés csak
megbocsátással vagy legalábbis elnézéssel lehet csak kezdeni. Ehhez
a hatalomnak kell bizonyítani jóvátételi szándékait.
    
    Töretlenül bízom abban, hogy a magyar nép tehetsége politikai,
gazdasági és erkölcsi újjászületés felé viszi hazánkat, ebben a
Kisgazdapártnak igen nagy szerepe lesz. Ehhez kívánok sok
szerencsét. +++
    


1989. február 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD