Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Mit akar Münnich Ferenc Társaság?

(Szép Zoltán)
München, 1989. február 6. (SZER, Magyar híradó) - Vajon az a
bizonyos macska abban a bizonyos sötét szobában hány színű is
manapság? És azok közül, akik hajkurászásában részt vesznek, vajon
hányan üldözik és hányan menekítik?
    
    Íme a hozzávetőleg hatezer tagot számláló Münnich Ferenc Társaság
is meg akarja menteni a szocializmust, sőt vállalkozni kíván a múlt
hibáinak kritikai elemzésére. Mindez nem baj. Ott, ahol vélemények
csapnak össze, mindenkinek helyzet kell biztosítani a nyilvánosság,
előtt. Így az ultrabalos Münnich Ferenc Társaságnak is.
    
    Demokráciában ez nemcsak lehetséges, de egyenesen szükséges. Ám a
magyarországi közállapotainkról - különösen pedig demokráciánkról -
aligha merné még a kevésbé tájékozott ember is azt állítani, hogy
van az olyan erős, már ami kibírja a széleső baloldali tömörülés
ólomnyomatékát. Ha pedig demokráciánk még ennyire törékeny - s ki
tudja, meddig marad az - a Münnich Ferenc Társaság közreműködését
nem üdvözölhetjük aggodalom nélkül. Ők ugyanis - hangoztassanak
bármit, szóljanak a reformretorika legelbájolóbb szirénhangján -
nem békés párbeszédre, hanem az ultima rátióra szervezkednek - mint
tette ezt eddig a Kun Béla-, a Rákosi-, vagy a Kádár-társaság is -
rendíthetetlenül.
    
    Biszku Béla, Gáspár Sándor, Cservenkáné és a többiek már
bontogatják az ő vörös-vörös zászlójukat. Már készen van kommunista
tudatukban a mindent helyére tevő ideológiai repect annak jogán,
hogy a szocializmus egyedül az övék. Ők építették fel, ők hoztak
érte véráldozatot, és mindezért meg is fogják védeni.
    
    Óvakodjunk, mint illik óvakodnia a nyugati demokráciáknak is a
mostani magyarországi demokratizálódás tudomásul vételekor. A
Münnich Ferenc Társaság ugyanis szinte ugyanazt a nyelvet beszéli,
amit például Pozsgay Imre és támogatói. De ugyanezekkel a
fogalmakkal zsonglőrködik Berecz János, Németh Miklós, Lukács János
és a többi közvélemény-formálást remélő potentát is.
    
    S mindez még csak halvány lenyomata a tényleges demokráciának, ha
az említetteket osztrák, nyugatnémet, vagy egyesült államokbeli
politikusokkal vetjük össze. Pedig hát a mi balközéputasaink -
frakcióikkal együtt - csupán résztartalmakat rakosgatnak az
össznépi türelemjáték kerekasztalára.
    
    S akkor mit is feltételezhetnénk a titokzatos ultrabalosokról, akik
egy esztendeje még a Magyar Szocialista Munkáspárt vezérkarában
ültek? Lehet, hogy február 10-ikére várnak?
    
    - Az SZDSZ szegedi csoportjának tagja, Jankó Attila múlt hétfőn
részt vett a Münnich Ferenc Társaság nyilvános gyűlésén. Mivel
ennek jegyzőkönyvét nem tették közzé egy hét után sem, ma reggel
Szegeden plakát formájában nyilvánosságra hozta, és odaadta az
egyetemi lapoknak is. Helyi tudósítónk Molnár Máté eljuttatta
hozzánk a szöveget, amelyből sajnos idő hiányában csak rövid
részleteket ismertetünk:
"A. elvtárs a Münnich Ferenc Társaság helyi elnöke:
- Máris több, mint százan vagyunk, csak Szegeden. A helyzet sajnos
nem jó. Mindenféle elképesztő fórumok lépnek fel, hazugságokat
terjesztenek. Rendbe kell tenni a politikai légkört.
    
    B. elvtárs, a Münnich Ferenc Társaság helyi titkára:
- Tiszta közéletet akarunk. Két hete itt, ugyanebben a teremben
volt egy találkozó, a népfront szervezte. Kérem, itt
rendszerellenes megnyilvánulások is voltak!
    
    C. elvtárs, az MSZMP megyei titkára, köszönti az egybegyűlteket és
előadást tart az MSZMP-ről:
- Itt a hatalomban való részesedésért folyik a harc. Ráadásul
kívülről. Igaz, áttételesen támadják a pártot. A költségvetés, a
Munkásőrség ügyére gondolok. Nekünk széles politikai bázis kell.
    
    Meg lehetne állapodni a Magyar Demokrata Fórummal. Az országos
vezetőségükben igen sok a széleslátókörű européer. Közös programunk
lehet az Új Március Fronttal. Itt helyben az új Galilei Körrel. És
persze a Münnich Ferenc Társasággal. Első lépésként a saját
sorainkat kell rövidre zárni. Mielőtt elkezdtük a tanácskozást, már
többen említették a szombati Pozsgay-nyilatkozatot.
    
    - A hallgatóság felzúg. Többen közbekiabálnak:
- Nem tűrhetjük! Ezt elrendezzük! B. elvtárs felszólalása,
kiabálva:
- Ez a Pozsgay milyen alapon nyilatkozik? Népfelkelés? Ezt döntse
el a KB! Disznóság, amit egyesek megengednek maguknak!
    
    - H. elvtárs:
- Hol volt a Pozsgay 1956-ban? Látta a Köztársaság teret? Állítólag
ezek történészek!
    
    - Valaki közbekiabál:
- Láttam a tévében. 40 évesek. Hogy lennének azok történészek!
    
    - H. elvtárs folytatja:
- Az ilyennek nincs helye a pártban! Ki vele!
    
    - Heves, de nem ütemes taps.
    
    H. elvtárs tovább folytatja:
- A másik kérdés: mi az, hogy ne legyen népköztársaság, csak
köztársaság! Ha nincs jelző, akkor a köztársaság polgárit jelent.
    
    - I* elvtárs felszólalása:
- Elkényelmesedtünk. Az utcát mi uraljuk - mondta Grósz Károly. De
én most nem tudom, 1947-ben, amikor itt, a fakultatív hitoktatás
miatt tüntettek, akkor kijöttek a munkások kendergyárból! A Hősök
Kapujánál jól felpofozták a tüntetőket és a dolog el volt intézve.
    
    - K. elvtárs:
- Pozsgay 1960-ban tanított a pártfőiskolán. Akkor még tudta, mi
volt 1956-ban. Én megnéztem az értelmező szótárt. Abban az áll:
népfelkelés = forradalom.
    
    - Közbekiabálás:
- Akkor mi vagyunk az ellenforradalmárok? Küldjünk tiltakozó
táviratot a KB-nak!
    
    Amire C. elvtárs, a megyei titkár megjegyzi:
- Ezt egyénileg is meg lehet tenni".
    
    - Ez hangzott el többek között a Münnich Ferenc Társasáq szeqedi
gyűlésen. +++
    


1989. február 6., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD