|
|
|
|
Az új alkotmány
|
(Szekeres László) München, 1989. február 4. (SZER, Világhíradó) - Milyen legyen az új alkotmány? Erről vitáztak tegnap este a Jurta Színházban. A Bajcsy- Zsilinszky Baráti Társaság rendezvényéről Szekeres László tudósít: A vitapartnerek: Tétényi Zsolt dr., a Bajcsy-Zsilinszky Társaság ügyvezető titkára, az MSZMP képviselője: Takács professzor, Tölgyesi Péter a Szabad Demokraták Szövetsége, Boros Imre a Független Kisgazdapárt, és Révész Mihály a Szociáldemokrata Párt részéről. A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy múlhatatlan szükség van egy új alkotmány kidolgozására, de dr.Tétényi Zsolt - hangot adva a BZSBT véleményének - első lépésként a jelenlegi parlament helyett egy alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozásának szükségességét hangoztatta, Tölgyesi Péter pedig olyan törvények megalkotását, melyekre később az új alkotmány felépülhetne - beleértve a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot. Az MSZMP képviselője az alkotmány ügyében rendezendő népszavazás értelmetlenségét elemezte, mondván: túl nagy felelősség az állampolgárnak, hogy annyi paragrafusról ítéletet mondjon. A hatalommegosztásról beszélve ezt garanciális jellegű tételnek nevezte, mely a hatalommal való visszaélés meggátlásának lehetősége. A többi résztvevő élesen vitatta az előbbi téziseket, mondván: így, ahogy most csinálják, nem lehet alkotmányt csinálni. A magyar joghagyományban ismert közjog fogalma megköveteli, hogy az alkotmányt a köz, a nép csinálja önmagának, ne egy - ráadásul jelenleg egyoldalú - elit. A hatalom-megosztást ők is elengedhetetlen feltételnek szabták, de hivatkoztak Grósz Károly mondására: a hatalmat nem adjuk át, csak részt engedünk a gyakorlásában. A hatalom pedig a népé, ezért megkérdőjelezhető az MSZMP őszintesége. Komoly nézeteltérés volt az államfői, elnöki funkció gyakorlása körül is. Az MSZMP erős elnököt akar, az alternatív résztvevők pedig arra hivatkoztak, hogy egy erős államfő egy irányzat monopolizált bunkertaktikájává válhat, mely mögé - az így vétójoggal rendelkező párt a többséggel szemben állva - hosszú időre gátló tényezőként veheti be magát. Ezért a többiek szerint gyenge, reprezentáló elnökre, reálisan - a tiszta hatalom megosztása elve alapján megválasztott - új, erős parlamentre, és a parlamentnek alárendelt erős kormányra van szükség. Ebben az esetben természetesen szükség van a naprakészségre is, amit egy folyamatosan ülésező parlament tud biztosítani. Hangoztatták a gazdasági élet mielőbbi rendbe hozásának szükségességét, Valamint azt, hogy az újabban hangoztatott "tanuljunk gazdaságot a Nyugattól" - elvet ki kellene egészíteni: "tanuljunk tőlük demokráciát is!" Az est második részében elhangozott közönség-hozzászólások egyértelműen az utóbbi elvek mellett törtek lándzsát. Végül: jellemző érdekesség, hogy megtudtuk azt is, hogy a vitázok egy része az alkotmánytervezetet alig pár nappal a vita előtt kapta meg a hivatalos szervektől, amely idő a százoldalas anyagból való felkészüléshez meglehetősen kevés, de ami még jelentősebb egyelőre ennél is: létezik egy ennél újabb tervezet, melyről nem informálták a hatalmon ma még kívül álló szervezetek képviselőit. +++
1989. február 4., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|