Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Az új alkotmány

(Szekeres László)
München, 1989. február 4. (SZER, Világhíradó) - Milyen legyen az új
alkotmány? Erről vitáztak tegnap este a Jurta Színházban. A Bajcsy-
Zsilinszky Baráti Társaság rendezvényéről Szekeres László tudósít:
A vitapartnerek: Tétényi Zsolt dr., a Bajcsy-Zsilinszky Társaság
ügyvezető titkára, az MSZMP képviselője: Takács professzor,
Tölgyesi Péter a Szabad Demokraták Szövetsége, Boros Imre a
Független Kisgazdapárt, és Révész Mihály a Szociáldemokrata Párt
részéről.
    
    A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy múlhatatlan szükség van
egy új alkotmány kidolgozására, de dr.Tétényi Zsolt - hangot adva a
BZSBT véleményének - első lépésként a jelenlegi parlament helyett
egy alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozásának szükségességét
hangoztatta, Tölgyesi Péter pedig olyan törvények megalkotását,
melyekre később az új alkotmány felépülhetne - beleértve a
gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot.
    
    Az MSZMP képviselője az alkotmány ügyében rendezendő népszavazás
értelmetlenségét elemezte, mondván: túl nagy felelősség az
állampolgárnak, hogy annyi paragrafusról ítéletet mondjon. A
hatalommegosztásról beszélve ezt garanciális jellegű tételnek
nevezte, mely a hatalommal való visszaélés meggátlásának
lehetősége.
    
    A többi résztvevő élesen vitatta az előbbi téziseket, mondván: így,
ahogy most csinálják, nem lehet alkotmányt csinálni. A magyar
joghagyományban ismert közjog fogalma megköveteli, hogy az
alkotmányt a köz, a nép csinálja önmagának, ne egy - ráadásul
jelenleg egyoldalú - elit. A hatalom-megosztást ők is
elengedhetetlen feltételnek szabták, de hivatkoztak Grósz Károly
mondására: a hatalmat nem adjuk át, csak részt engedünk a
gyakorlásában. A hatalom pedig a népé, ezért megkérdőjelezhető az
MSZMP őszintesége.
    
    Komoly nézeteltérés volt az államfői, elnöki funkció gyakorlása
körül is. Az MSZMP erős elnököt akar, az alternatív résztvevők
pedig arra hivatkoztak, hogy egy erős államfő egy irányzat
monopolizált bunkertaktikájává válhat, mely mögé - az így
vétójoggal rendelkező párt a többséggel szemben állva - hosszú
időre gátló tényezőként veheti be magát.
    
    Ezért a többiek szerint gyenge, reprezentáló elnökre, reálisan - a
tiszta hatalom megosztása elve alapján megválasztott - új, erős
parlamentre, és a parlamentnek alárendelt erős kormányra van
szükség. Ebben az esetben természetesen szükség van a
naprakészségre is, amit egy folyamatosan ülésező parlament tud
biztosítani.
    
    Hangoztatták a gazdasági élet mielőbbi rendbe hozásának
szükségességét, Valamint azt, hogy az újabban hangoztatott
"tanuljunk gazdaságot a Nyugattól" - elvet ki kellene egészíteni:
"tanuljunk tőlük demokráciát is!" Az est második részében
elhangozott közönség-hozzászólások egyértelműen az utóbbi elvek
mellett törtek lándzsát.
    
    Végül: jellemző érdekesség, hogy megtudtuk azt is, hogy a vitázok
egy része az alkotmánytervezetet alig pár nappal a vita előtt kapta
meg a hivatalos szervektől, amely idő a százoldalas anyagból való
felkészüléshez meglehetősen kevés, de ami még jelentősebb egyelőre
ennél is: létezik egy ennél újabb tervezet, melyről nem informálták
a hatalmon ma még kívül álló szervezetek képviselőit. +++
    


1989. február 4., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD