|
|
|
|
MSZMP és a nézeteltérések
|
(Csipán Tibor) München, 1989. február 5. (SZER, Világhíradó) - A New York Times mai számában jelent meg egy cikk Henry Kamm tollából, amelyet munkatársunk ismertet: - Hallgatóink nyilván részletről-részletre követik és ismerik az ötvenhatos események értékeléséről és a párt szerepéről újra fellángolt vitát Grósz, Berecz, Pozsgay között. A Központi Bizottság összehívott ülése előtt azonban érdekes lehet, hogy miként látja és láttatja egy, az itteni politikai életre is befolyásos amerikai lap újságírója a magyarországi eseményeket. Henry Kamm azt írja, hogy megbízható információkkal rendelkező magyar politikusok és nyugati diplomaták szerint a Politikai Bizottság tagjai között lévő nézetkülönbségek intenzív ütköztetése arra utal, hogy támadás indult Grósz Károly ellen. Kamm közli: néhányan egyenesen azt hiszik, hogy Pozsgayt és Bereczet a Grósz ellen intézett kihívásban a Szovjetunió támogatja. A jövőt illetően az 1956 értékelése körüli vitánál ma itt több figyelmet kelt az, amit Kamm a Berecz-Grósz közötti közvetett szóbeli összecsapásról mond. Berecz a párt főideológusa - írja Kamm -, akinek ambíciói szilárdabbak mint ideológiai elkötelezettsége, azt sugallta az újságírók egy csoportjának, hogy a párt nem teljesen alkalmas a vezető szerepre a forradalmi reformok korszakában. Hogy milyen gondolatok rejlenek Berecz kijelentésének a hátterében, arról Kamm nem beszél, de azt elmondja, hogy Grósz miként reagált a kijelentésre. Kamm szerint Grósz közölte, hogy ha a párt nem akarja befolyásolni a politikai folyamatokat, akkor lemond létezésének értelméről. A New York Times újságírója az amerikai olvasó számára maga is végigzongorázza az "ellenforradalom volt, népfelkelés volt, sem az nem volt, sem ez nem volt" - vitát. Ennek részleteibe innen belemenni azonban szükségtelen. Hadd emeljük ki inkább azt, ami Henry Kamm újságírói hozzájárulása a felpörögni, látszó eseményekhez. Kamm elmondja, hogy egyes magyar vezetők és nyugati diplomaták szerint a Grósz elleni kihívás Moszkva bizonyos fokú támogatását élvezi. Ezek a források - Kamm szerint - véleményüket arra alapozzák, hogy a novemberben Budapesten járt Alekszandr Jakovlev magyar politikusokkal folytatott beszélgetéseiben rendre kritizálta Grósz Károlyt. Jakovlev akkor állítólag úgy jellemezte a magyar párt vezetőjét, mint aki a változások időszakában a vezetői képességeit illetően kudarcot vallott. +++
1989. február 5., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|