Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Levelesláda

München, 1989. február 4. (SZER, Hallgatók fóruma) - Örömmel
fogadtuk a köszöneteket azért, hogy foglalkozunk a levélcenzúra
témájával, de a köszönet nem a szerkesztőséget illeti, hanem a
kedves hallgatókat, akik az elmúlt hetekben sorozatban küldték el
hozzánk személyes tapasztalataikat. Ezen a héten igen figyelemre
méltó telefonhívást kaptunk, minden magyar levélíró számára hasznos
tájékoztatással:
- Tudomásom szerint a Mosonyi utcai rendőrlaktanyában folyik a
levelek cenzúrázása a következő szempontok szerint: először is
persze van egy lista azokról, akiket állandóan figyelni kell.
    
    Ezeknek a leveleit mindenképpen kiemelik -, akár címzettek, akár
feladók. Aztán kiemelnek minden olyan légiposta-borítékot, amelyre
géppel írták a címet, bármilyen cím legyen is az. Ezenkívül - most
figyeljenek, mert akár hiszik, akár nem, így van: minden fehér
borítékot felbontanak és minden olyan sima borítékot is, amire
géppel írták a címzést és minden olyant is, ahol a feladó gyanús,
vagyis hamisnak, kitalált címnek látszik, vagy monogramot írtak oda
teljes név helyett. Szóval, aki azt akarja, hogy átcsússzon a
levele, az a lehető legsemlegesebb és legközönségesebb külsőt adja
a borítékjának. Ezek: az előre nyomtatott postai kék borítékok
kézzel írt címmel, és normális, hihető feladóval -, nem gyanúsak.
    
    Nem tudom, hogy ezzel az üzenettel nem bíztatom-e az elvtársakat
alaposabb munkára, hogy ezentúl még az ilyeneket is megnézzék, de
az az igazság, hogy bízom abban, ha egyszer már így felmerült a
téma a SZER-ben, - végül is maguk hetek óta foglalkoznak vele -,
ezért gondoltam én is, jobb ha elmondom, amit tudok. Szóval akkor
lehet, hogy akad olyan újságíró itthon, aki alaposabban utánanéz,
hogy mire költik az adófizetők pénzét.
    
    Telefonálónk, - miután megjegyezte, hogy nem otthonról, nem a saját
pénzén telefonál, - a két perc leteltével újra hívott minket:
Már jó néhány évvel ezelőtt volt az a sztori, hogy két hónapig
álltak a gyanús levelek, mert nem jött meg az NSZK-ból az a
vegyszer, amivel - végigtörölve a ragasztást - gyorsan és
észrevétlenül lehet kibontani a borítékokat - merthogy ezt
devizáért vesszük Nyugatról. Az ellenőrzés úgy megy, hogy a
kiválogatott leveleket átolvassák. Ha a belseje is gyanús a
levélnek, továbbküldik valami laborba, ott megnézik, nincs-e benne
rejtett üzenet, titkosírás, ilyesmi.
    
    Még egy fontos dolog: van ott egy japán gép, a Toshiba cégtől
vásárolják. Az mindent tud. Kiszűri a leveleket méretre, formára,
súlyra, típusra. Be lehet arra programozni, hogy kiszűrjön bizonyos
meghatározott formákat, cím vagy feladó szerint. Meg tudja
állapítani, hogy a boríték belsejében nyomtatvány van. Ha ez olyan
nyomtatvány, amit a BM nem akar továbbengedni, akkor a Toshibába
beprogramozzák, hogy dobjon ki a levélhalmazból minden olyan
borítékot, amiben ugyanaz a nyomtatvány van. Ezt, - azt hiszem - a
nyomdai olajfoltok alapján végzi el a gép. Csak azért mondom, mert
a múlt héten a Hallgatók fórumában valaki panaszkodott, hogy a
független szervezetek nyomtatványai gyakran nem jutnak el a
címzetthez. Hát ezért nem, mert a kis Toshiba a Mosonyi utcában
kiszűri őket.
    
    Harmadik hívásában budapesti hallgatónk a telefon-lehallgatásokról
beszélt:
- Van automata, meg van kézi kapcsolású lehallgató. Az automata egy
belétáplált telefonszám minden beszélgetését fölveszi, akár ők
tárcsáztak, akár őket hívták. Ez a módszer egyébként levesz valamit
a feszültségből, gyakran rosszabb a vonal, vagy a készülék
nehezebben ad vonalat. A kézi kapcsolású lehallgatás másfajta.
    
    Kisipari munka, folyamatos emberi jelenlétet igényel. Az ávós egy
kapcsolótábla előtt ül, azon kigyullad egy lámpa, ha a gyanús, vagy
megfigyelendő telefonszámon folyik a beszélgetés. Ávósunk ekkor
"rááll" a vonalra, belehallgat a diskurzusba, és ha úgy ítéli meg,
hogy itt most dokumentálni kell, akkor benyomja a magnót. A fölvett
anyagot aztán továbbítja a főnökeinek feldolgozásra. Hát egyelőre
ennyit tudok Önöknek mondani. Remélem hasznos voltam.
    
    Igen. Köszönjük az értesítést a hallgatók nevében. Nem
csodálkoznék, ha hirtelen megugrana az előre nyomtatott kék
borítékok fogyasztása, ami nyilván zavarba hozná azokat a - mit
mondjak - úriembernek igazán nem nevezhető személyeket, akik ezt a
méltatlan és paranoiás leskelődést végzik munkaköri kötelesség
gyanánt. Hangsúlyozzuk ismét, hogy erre a múlt héten is idézett
hallgatónk fölhívta már a figyelmet: nem a posta dolgozóiról van
szó, akiknek ehhez a BM-es részleghez semmi közük, és akik teljes
joggal haragszanak becsületes szakmájuk ilyen lejáratására.
    
    Épp mostanában kaptunk hosszú levelet egy nyugdíjas asszonytól, aki
30 éven át volt postatisztviselő. Részleteket idézünk leveléből:
- Jelenleg úgy el van keseredve az egész ország, hogy még én is
tollat fogok. 40 éve élünk félelemben, terror és erőszak alatt, és
ez ma is csak proletárdiktatúra. Csak a szöveg sok, de nem történek
semmi. Mindenki harácsol, és a párt diktál. Minden vezető helyet
titokban gyorsan kiosztanak sztálinista csibészeknek. Nézzék csak
meg, ki lett a posta igazgatója! Azt sem tudja mi a posta! De azt
már hallgatólagosan kiadta, hogy nem szabad felvenni a Kapu című,
meg más ilyen újságra az előfizetést. Egész eddigi ténykedése a
KISZ volt.
    
    Az előző igazgató - annak meg már sikerült úgy szétzilálnia az
egész szervezetet, hogy nem tudom mikor lehet ezt újból postának
nevezni. 20 oldal is kevés lenne annyi mindenről szeretnék Önöknek
írni. Hallgatom az adójukat amióta működik. Egyszer már kérdezzék
meg a kormánytól: minek van még mindig Egyházügyi Hivatal? Rengeteg
papot juttatott ez a Miklós elvtárs a börtönbe, és még mindig ő az
összekötő. Ha egyszer itt igazán rend kezdene lenni!
    
    Ami meg Grószt illeti: szégyenlem, amikor Nyugaton a magyarságot
képviseli. Ilyet mondani: hogy jön a fehérterror! Persze az is
igaz, ez a butaság csak azt jelenti, hogy jó nagy bajban vannak.
    
    Hogy a jó nagy bajban miféle taktikákat alkalmaznak, arról két
különféle telefonhívás is szól:
- Felbukkant egy új jelenség Magyarországon. Én úgy nevezném, hogy
a kripto-kommunista sajtó. Arra gondolok, hogy megjelennek magukat
függetlennek és demokratikusnak nevező újságok, de kiderül róluk,
hogy nincs más céljuk, mint a zavarkeltés. Feltűnnek ellenzéki
színekben, és máris látható rajtuk hogy majd alkalmas pillanatban
azért, hogy az ellenzéket lejárassák, a kormány mellé állnak -,
mint úgynevezett ellenzéki lapok, akár önmaguk feláldozása árán is.
    
    Ami pedig Grósz legújabb megnyilatkozásait illeti: most már aztán
igazán világos a szándéka. Csak arra lennék kíváncsi, hogy azok az
elvtársak, akik az ő diktatúrájának az útját egyengetik, vajon
gondolnak-e azokra a román elvtársaikra, akik 20 évvel ezelőtt
Ceausescut segítették a diktátori pozíciójába. Vajon azt hiszik-e
ma is, hogy ez megérte nekik? Megpróbálok a Központi Bizottság
tisztelt kommunista elvtársainak a fejével gondolkodni - ugye
február 10-én lesz az újabb ülésük -, ahol a Grósz nyilvánvalóan ki
akarja fúrni a hatalomból Pozsgay Imrét és Nyers Rezsőt,
visszavenni azt az árat, amit a hatalomra jutásáért fizetni volt
kénytelen.
    
    De azok az elvtársak ott a KB-ban -, azok vajon tisztában vannak-e
azzal, hogy az a hatalom, amiről azt hiszik, hogy megvédik -, az
nem az ő hatalmuk, hanem Grósz Károly egyszemélyes diktatúrájának a
hatalmát fogják egyengetni? Beszéljenek erről a műsoraikban, ne
hagyják ezt!
    
    Arról nem lehet szó, hogy mi mit hagyunk, vagy mit nem hagyunk - a
rádiónak nem áll módjában a Központi Bizottság üléseibe beleszólni.
    
    Ami viszont a másik javaslatát illeti; persze hogy beszélünk erről.
    
    Amióta Pozsgay Imre az MSZMP által megbízott történelmi albizottság
nevében népfelkelésnek minősítette az 56-os forradalmat, majd pedig
két nappal később Grósz Károly Davosból hazatérőben ellentámadásba
lendült, nyilván, hogy a következtetéseket csak a KB vonhatja le -
és itt gyorsan hadd jegyezzem meg, miféle ország az, ahol a
történelem kérdéseit nem történészek, hanem politikusok döntik el -
, tehát azóta minden nap kommentáltuk az eset újabb és újabb
fejleményeit. Ha a tízperces hírekben erről nem hallott: csak annál
az egyszerű oknál fogva, hogy a hírek tényeket közölnek és nem
kommentálnak.
    
    A másik telefonhívást a hatalom taktikáiról Örsi Eva néven
jelentkező hallgatónktól kaptuk:
- A Független Kisgazdapárt országos zászlóbontását követően az
elmúlt hetekben 3 kerületi szervezet jelentette be jogfolytonos
működését Budapesten. Megtartotta alakuló ülését a Szociáldemokrata
Párt is, a zuglói Makrapipa vendéglőben. A hosszú politikai aszályt
követően, most irgalmatlanul porzik a közélet, de az újjászerveződő
pártok dilemma előtt állnak. A különféle éttermekből, kávéházakból
hová is tegyék át a székhelyüket? Ez lenne ugyanis a működés elemi
feltétele. Hallani lehet olyan esetekről, hogy miközben a népfront
és a párt látszólag segítő jobbot nyújt, valójában mindenféle
ürüggyel és átlátszó érvvel halogatja a letelepítést. Mintha a
baráti kézfogásban benne lenne az összeroppantás szándéka, a
külszínen tapasztalható lelkesedés. A valóság úgy fest, mint a régi
társasjáték, amelyben összetolt székek körül futnak a játékosok,
majd adott jelre mindenki leül. Mivel eggyel kevesebb a szék, így
valaki mindig a földre kerül. A. jelenlegi helyzetben székek vannak
ugyan, csakhogy egytől-egyig foglaltak, és ez kisebb nagyobb
torlódáshoz vezet. Ez a helyfoglalósdi, amely korántsem játék, még
mindig azoknak nyerő, akiknek évtizedek óta páholybérletük van,
amiről önnön jószántukból a világért sem mondanának le. De meddig
nem ?
    
    Az "isaszegi templomtorony aljából" kaptunk hosszú telefonhívást,
amelyből most részleteket idézünk :
- Ha országos választást rendelnének el arról, hogy adják vissza a
földet a gazdának, mi itt heten - mind nyugdíjasok vagyunk és egy
híján mindannyian gazdaságból éltünk - mi úgy gondoljuk, hogy ezt a
választást nagyon nagy többséggel elveszítenénk. Községünkben 1948
előtt 180 kis gazdasággal küszködő gazda művelte meg a határ kb.
    
    4000 hold földjét.
    
    A 180 család közül nem hiszem, hogy ötnél több vállalná ma ismét a
földmunkát, mert a családok nagy részének a gyermekei szakmát
tanultak, nadrágos emberek lettek. Mit tudnának ezek ma kezdeni az
esetleg visszaadott földdel? Ma a gépesítés korában 10 hektáron
megélni lehetetlen. Abba Nyugaton is belebuknak. Nyugaton is csak a
nagygazdák tudnak megélni, akik 40-50 éve szerzik be folyamatosan,
és cserélik mindig modernebbre a gépeiket. Ugyan honnan vennénk mi
tartós, megbízható termelőeszközöket -, Nyugatról? Ha a gépek ára
az ottaniaknak már elérhető is, ezt itt nálunk egy kezdő nem
vehetné meg.
    
    Nekem három fiam van, de hála Istennek szakmájuk van. Napi 8 órát
dolgoznak, és nem befolyásolja őket az esőhiány vagy a sok eső, a
jégeső, a hideg idő, meg a meleg idő. Sajnos tönkretette a Rákosi
rendszere a föld szeretetét, amit ma teljesen lehetetlen újra
kezdeni. Nagyon kevés jól menő tsz van az országban, és nagyon sok
a ráfizetéses. Nálunk is szívesen megszabadulna a tsz a földtől, de
kinek kell az? A megalakuló Kisgazdapárt sem tudna a mai
körülmények között érdemleges javaslatot tenni ez ügyben. Mi
valamennyien tagjai voltunk a Kisgazdapártnak - sőt én a jegyzője
is voltam - és ismét a tagjai lennénk, ha itt is megalakulna.
    
    Ez a Cservenkáné, meg a tanácselnökünk is -, ezeken látjuk, hogy
szeretnék a 25-30-35 évvel ezelőtti állapotokat visszahozni, akkor
majd megmutatnák nekünk: mi a hatalom bírálóinak a sorsa. De mi
öregek, már sok mindent megengedhetünk magunknak. Cservenkánénak ez
az utolsó vergődése, és ezt ő is tudja. A földről még csak annyit:
én 60 éven felül is belekezdenék újra, ha látnám azt, hogy a fiaim
is beszállnak. De sajnos erre hiába várnék.
    
    Üdvözletünket küldjük az "isaszegi templomtorony" hetesek
társaságának.
    
    Múlt heti adásunkban közöltük egy kölni hallgatónk levelét, aki
beszámolt egy Köln mellett Bergisch Gladbachban lezajlott magyar
találkozóról, amelyen a Magyarországról meghívott két előadó és a
közönség egy része között éles szóváltás alakult ki, majd a
konfliktus az épület előtt tüntetőkkel folytatódott. Erre a
közlésre levelet kaptunk az ügyben érintett Dr. Meleghy Gyulától,
aki a magyarországi előadókat meghívta. Levelét rövidítésekkel
felolvassuk:
- Mellékelem eddigi működésemről azokat a másolatokat, amelyek
abból az időből származnak, amióta a Világszövetség elnökségi tagja
vagyok. Ha időt szán arra, hogy ezeket elolvassa, akkor tudni
fogja, hogy én sem kommunista, sem az emigráció ellensége nem
vagyok. Nem tudom, mi használ jobban a magyaroknak? Ilyen
kvalifikálatlan tüntetés, vagy az a munka, amit én végzek. Őszintén
szólva csodálkozom, hogy a SZER, amelyet igen nagyra becsülök, még
nem tett egy kísérletet sem arra, hogy velem egy interjú formájában
foglalkozzon. Azonkívül csodálkozom azon is, hogy azt a levelet,
amelyet rólam és a gyáram előtti 7 személy ordibálós tüntetéséről
kaptak, rögtön lehozták az adásukban - anélkül, hogy előzőleg engem
is meghallgattak volna. Ez egy kicsit, - hogy finoman fejezzem ki
magam - nem volt fair.
    
    Én a tüntetőket be akartam hívni, hogy részt vegyenek az előadáson.
    
    Csak egy jött be, a többi kinn üvöltött akkor is, amikor én
kimentem hozzájuk. És azon is meglepődtem, hogy a 35 évvel ezelőtt
alapított gyáramról nem tud, mivel úgy érzem, hogy a Német
Szövetségi Köztársaságban ilyen magyar gyárat 300 munkaerővel -
körülbelül 70 magyarral - nem talál. Pedig büszkék lehetnének rá!
    
    Remélem, hogy levelemre kapok választ és semmi kifogásom az ellen,
hogy egy adásban - Magyarország felé - leadják.
    
    Ez most megtörtént, és ezzel ezt az ügyet a magunk részéről
lezártnak tekintjük. -
ígéretünkhöz híven közöljük két NSZK-ban megjelenő magyar nyelvű
lap címét mindazok számára, akik házasságközvetítés, eltűnt barátok
fölkutatása, értéktárgyak adásvétele, és más hasonló kérésekkel
fordulnak hozzánk. Ilyen ügyek közvetítésére sajnos nem
vállalkozhatunk. A címek: Motolla, Európai magyar ifjúsági lap, -
Steinbach Tamás címén - Kuhnreuthstrasse 32. D 8000. München, 60.
    
    Nemzetőr, Kirchenbach strasse 88. D. 8000 München, 50. +++


1989. február 4., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD