|
|
|
|
Emberi jogok Közép-Európában
|
München, 1989. február 2.(SZER, A mai nap esti kiadása) - Az emberi jogok Kelet-Közép-Európában - angol szemmel. A londoni külügyminisztérium kiadványát Rentoul Ferenc ismerteti: - A helsinki egyezmény bécsi utóértekezletének rendelkezése értelmében az angol külügyminisztérium külön kiadványban közli a maga áttekintését az emberi jogok helyzetéről a közép-és kelet- európai országokban. A kiadvány ezt mondja Bulgáriáról: az emberi jogi aktivisták és a hívők helyzete továbbra is nehéz. Csehszlovákiáról pedig így szól a megállapítás: vannak jelek arra, hogy a hatóságok hajlamosak némi engedményeket tenni, de az emberi jogok terén alig történt haladás. Kelet-Németországban a jelentés szerint a helsinki egyezmény záradékainak végrehajtása továbbra sem kielégítő. Több embert engedtek ki rövid utazásra Nyugatra, de változatlanul zaklatják azokat, akik ki akarnak vándorolni. Magyarországon - mint a kiadvány megállapítja - szomszédaival összehasonlítva - az emberi jogok aránylag jól állnak. Lengyelországban is javult a helyzet. A külügyminisztérium szerint tavaly mintegy 22 ezer szovjet zsidónak adtak engedélyt a kivándorlásra. A Londonban élő emberi jogi csoportok azonban nem értenek egyet a külügyminisztérium adataival. A szovjet zsidók érdekében alakult londoni egyetemi hallgatók szervezetének elnöke, aki nemrég tért vissza Moszkvában és Leningrádban tett látogatásáról, ezt mondta: igen sok ember szempontjából semmi sem változott. Ezek nagyon aggódnak, hogy a Nyugat felül a glasznosztyról szóló meséknek. Ami enyhülés van, az nem hivatalos úton történt, és bármikor visszavonható. Ezzel szemben Anatolij Atamisin szovjet helyettes külügyminiszter azt mondta az angol külügynek, hogy a kivándorlási engedélyért folyamodó zsidóknak csak 1 százaléka nem kapta meg az engedélyt. Romániára térve a Times mai cikkében megállapítja, hogy Románia - éppúgy, mint a többi résztvevő ország - a bécsi utókonferencia végén aláírta január 15-ikén a záró egyezményt, de alig két héttel később máris megszegte azzal, hogy az angol nagykövetet nem engedték oda Kolozsvárra Doina Cornea volt kolozsvári egyetemi előadóhoz, aki nyílt levélben tiltakozott Ceausescunál az úgynevezett szisztematizálás, vagyis a falvak lerombolása ellen. A ház bejárata előtt, melyben Doina Cornea lakik, rendőrök álltak, de Cornea asszony odajött a kapuhoz és ezt kiáltotta az angol nagykövet felé: mondja el nekik Bécsben, ami itt folyik. Doina Cornea ezen kívül még pár héttel ezelőtt kijuttatott egy levelet, melyben felkéri a pápát, hogy emelje fel szavát a romániai görög katolikusok üldöztetése ellen. Az angol külügyminisztérium szerint Romániában egyre rosszabb az emberi jogok helyzete, a belbiztonsági szervek besúgóikra támaszkodnak, elnyomnak mindenféle megmozdulást. Az angol nagykövet nemrég meghívott vacsorára román vendégeket. A rendőrség telefonon felhívta a meghívottakat és megfenyegette őket, hogy következményei lesznek, ha elmennek a vacsorára. A legtöbb vendég így lemondta a meghívást, de 12-en minden hatósági megfélemlítés ellenére elmentek a vacsorára. +++
1989. február 2., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|