|
|
|
|
Magyar haderőcsökkentés
|
(Istvánfi József) München, 1989. február 2.(SZER, Magyar híradó) - A magyar csökkentési tervek követik a szovjet mintát. A számadatok minősítéséhez szükséges részletekről azonban még annyit sem hoztak nyilvánosságra, mint a Szovjetunióban. A Magyar Néphadseregről közzétett adatok feltűnő módon egyeznek az évtizedes nyugati becslésekkel, de a Varsói Szerződés közleményéből hiányoznak a légierőre és az ott szolgálatot teljesítő katonák számára vonatkozó adatok. Ez Magyarország esetében körülbelül 22 ezer embert jelent. A szárazföldi csapatok számát 80 ezerben szabták meg, itt a dunai flottilla mintegy négyezer katonája lehet az, akiket kiiktattak az adatokból. A határőrségről és a munkásőrségről sem hoztak nyilvánosságra semmit. Az előbbi mintegy 16, az utóbbi pedig 60 ezres létszámú a nyugati adatok szerint. Ami a csökkentést illeti, a jelek szerint ezt is szovjet mintára hajtják végre, vagyis a következő két évben kevesebb fiatalt fognak besorozni. Nem közölték, hogy milyen fegyvernemeknél, illetve egységeknél lesz kevesebb a katona. Érthetetlen a miniszternek az a közleménye, hogy kétezer hivatásos katonát is elbocsátanak a néphadseregből, de a tiszthelyettesek és tisztek számára ez nem fog problémát jelenteni, mert nem maradnak munka nélkül, mivel számos helyen tiszt és tiszthelyettes hiány van. - Ezek szerint mégsem szerelik le őket, hanem más beosztást kapnak? A harci eszközök csökkentéséről elmondottak sem túlságosan tartalmasak. A bejelentett 251 harckocsi egy része aktív, más része raktáron van. A Magyar Néphadseregnek 100 modern, T-72-es típusú, és mintegy 1200 T-54-es típusú páncélosa van aktív szolgálatban. Nem tudjuk, mennyit raktároztak be a T-34-es, II. világháborús páncélosokból. Az alapkiképzést a T-54-es, 55-ös típuson folytatják, ezeknek a karbantartása, illetve harcképes állapotban tartása komoly anyagi megterhelést jelent. A 251 harckocsi egy része a tervek szerint kohóba kerül. Ezek éppúgy lehetnek T-34-esek, mint a T-54-esek, 55-ösök leromlott példányai. A néphadsereg ütőképességét azonban ez a csökkentés egyáltalában nem fogja befolyásolni. Katonai értelemben vett leszerelésről aligha lehet beszélni. Még feltűnőbb ez a légierő esetében. A csökkentés egy vadászrepülő századot érint kilenc géppel. Ebből arra következtethetünk, hogy a MIG-21-es és 23-as típusokról van szó. Ha feltételezzük, hogy nem iskolaszázadot vonnak ki még öregebb típusú gépekkel, akkor csak a légierő modernizálásáról lehet beszélni, mert az elmúlt évben 35 új MIG-23-as gépet kapott és nyilván nem ezek közül vonnak ki kilencet. Ami a csökkentés anyagi oldalát illeti: a néphadsereg megszabadul néhány elavult harci eszköz raktározási és karbantartási költségétől. Az értékesítés lehetősége azonban csekély. A harckocsik munkagéppé történő átalakítása ugyanis rendkívül költséges, a kiszerelhető alkatrészekkel pedig legfeljebb a hasonló típusok szükségletének egy minimális hányadát fedezhetik. A sorozásra váró fiatalok számára talán valamelyest könnyebbséget jelent az a tudat, hogy kevesebbet fognak behívni közülük tényleges katonai szolgálatra. A tiszteknek és tiszthelyetteseknek pedig remélhetőleg könnyebb lesz állást találniuk, mint az 1950-es évek első felében szinte egyik napról a másikra elbocsátott bajtársaiknak, akik közül sokan voltak kénytelenek hólapátolással megkeresni a kenyerüket a váll-lapok nélküli tiszti köpenyben. +++
1989. február 2., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|