Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Magyar haderőcsökkentés

(Istvánfi József)
München, 1989. február 2.(SZER, Magyar híradó) - A magyar
csökkentési tervek követik a szovjet mintát. A számadatok
minősítéséhez szükséges részletekről azonban még annyit sem hoztak
nyilvánosságra, mint a Szovjetunióban.
    
    A Magyar Néphadseregről közzétett adatok feltűnő módon egyeznek az
évtizedes nyugati becslésekkel, de a Varsói Szerződés közleményéből
hiányoznak a légierőre és az ott szolgálatot teljesítő katonák
számára vonatkozó adatok. Ez Magyarország esetében körülbelül 22
ezer embert jelent. A szárazföldi csapatok számát 80 ezerben
szabták meg, itt a dunai flottilla mintegy négyezer katonája lehet
az, akiket kiiktattak az adatokból. A határőrségről és a
munkásőrségről sem hoztak nyilvánosságra semmit. Az előbbi mintegy
16, az utóbbi pedig 60 ezres létszámú a nyugati adatok szerint.
    
    Ami a csökkentést illeti, a jelek szerint ezt is szovjet mintára
hajtják végre, vagyis a következő két évben kevesebb fiatalt fognak
besorozni. Nem közölték, hogy milyen fegyvernemeknél, illetve
egységeknél lesz kevesebb a katona.
    
    Érthetetlen a miniszternek az a közleménye, hogy kétezer hivatásos
katonát is elbocsátanak a néphadseregből, de a tiszthelyettesek és
tisztek számára ez nem fog problémát jelenteni, mert nem maradnak
munka nélkül, mivel számos helyen tiszt és tiszthelyettes hiány
van. - Ezek szerint mégsem szerelik le őket, hanem más beosztást
kapnak?
    
    A harci eszközök csökkentéséről elmondottak sem túlságosan
tartalmasak. A bejelentett 251 harckocsi egy része aktív, más része
raktáron van. A Magyar Néphadseregnek 100 modern, T-72-es típusú,
és mintegy 1200 T-54-es típusú páncélosa van aktív szolgálatban.
    
    Nem tudjuk, mennyit raktároztak be a T-34-es, II. világháborús
páncélosokból. Az alapkiképzést a T-54-es, 55-ös típuson
folytatják, ezeknek a karbantartása, illetve harcképes állapotban
tartása komoly anyagi megterhelést jelent.
    
    A 251 harckocsi egy része a tervek szerint kohóba kerül. Ezek
éppúgy lehetnek T-34-esek, mint a T-54-esek, 55-ösök leromlott
példányai. A néphadsereg ütőképességét azonban ez a csökkentés
egyáltalában nem fogja befolyásolni.
    
    Katonai értelemben vett leszerelésről aligha lehet beszélni. Még
feltűnőbb ez a légierő esetében. A csökkentés egy vadászrepülő
századot érint kilenc géppel. Ebből arra következtethetünk, hogy a
MIG-21-es és 23-as típusokról van szó. Ha feltételezzük, hogy nem
iskolaszázadot vonnak ki még öregebb típusú gépekkel, akkor csak a
légierő modernizálásáról lehet beszélni, mert az elmúlt évben 35 új
MIG-23-as gépet kapott és nyilván nem ezek közül vonnak ki
kilencet.
    
    Ami a csökkentés anyagi oldalát illeti: a néphadsereg megszabadul
néhány elavult harci eszköz raktározási és karbantartási
költségétől. Az értékesítés lehetősége azonban csekély. A
harckocsik munkagéppé történő átalakítása ugyanis rendkívül
költséges, a kiszerelhető alkatrészekkel pedig legfeljebb a hasonló
típusok szükségletének egy minimális hányadát fedezhetik. A
sorozásra váró fiatalok számára talán valamelyest könnyebbséget
jelent az a tudat, hogy kevesebbet fognak behívni közülük tényleges
katonai szolgálatra. A tiszteknek és tiszthelyetteseknek pedig
remélhetőleg könnyebb lesz állást találniuk, mint az 1950-es évek
első felében szinte egyik napról a másikra elbocsátott
bajtársaiknak, akik közül sokan voltak kénytelenek hólapátolással
megkeresni a kenyerüket a váll-lapok nélküli tiszti köpenyben. +++


1989. február 2., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD