|
|
|
|
Az emberi jogok helyzete Kelet-Európában
|
München, 1989. február 1. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Az emberi jogok kelet-európai helyzetéről vezércikk jelent meg a párizsi Le Monde hasábjain, Nyitrai János tudósítása következik: - Még inkább, mint valaha - kezdődik a Le Monde vezércikke - az emberi jogok választóvonala - amelyet erősít a Gorbacsov-effektus - Európa kommunista részét két táborra hasítja: a jó és rossz tanulók táborára, pedig mindannyian aláírták a bécsi dokumentumot, amely elméletileg kényszeríti őket az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására. Meg kell állapítani, hogy a kommunista államok többsége egyáltalában nem buzgólkodik, hogy e rendelkezéseket a gyakorlatban alkalmazza. A legjobb tanuló messze Magyarország marad, ahol a haladás oly nagy, hogy saját "szövetségeseivel" találja konfliktusban magát a kisebbségek és a közlekedési jog problémáit illetőleg -, mint erről tanúskodik a szófiai magyar nagykövetségre menekült 12 romániai magyar fájdalmas esete, akiknek emigrációját Magyarországra sem a románok, sem a bulgárok nem akarják lehetővé tenni. Lengyelország szorosan követi Magyarországot a tiszteletreméltóság útján, még ha a varsói hatóságok nem is titkolják, hogy bizonyos ellenzékieknek változatlanul vissza fogják utasítani az útlevelet. így nem véletlen, hogy Magyarország és Lengyelország különböző fokon egyaránt olyan processzusba kezdett, ami új politikai megoldásokat keres az ellenzék beilleszkedésére. Ezzel szemben Kelet-Németország, Csehszlovákia, Bulgária és főként Románia, semmit nem tesznek, hogy megcáfolják bécsi konferencián kapott, angol kifejezéssel bad boy, rossz fiú hírnevet. És a Le Monde előbb elsorolja a tüntetők elleni repressziót Prágában és Lipcsében, Václav Havel csehszlovákiai, több mint két hete tartó bebörtönzését, az emberi jogvédők bulgáriai üldözését, majd külön bekezdésben a következőt mondja. És végül: Románia nem elégedve meg azzal, hogy lakosságát egyre inkább koldussorba taszítja, oda jutott, hogy milicistáit rászabadítja egy angol nagykövetre, aki levelet kíván átadni egy ellenzékinek, mármint Doina Cornea kolozsvári tanárnőnek. És a Szovjetunió? - kérdezi még a Le Monde. Az úgynevezett nagy testvér mindeddig tartózkodik attól, hogy nyilvánosan megfeddje, vagy bátorítsa a rossz, illetve a jó tanulókat. Gorbacsov kissé bírálta Ceausescut - teljes tisztelettel fogadta őt Moszkvában, és a TASZSZ-iroda elítélte a prágai tüntetőket. Mit gondolhattak e fiatalok, akik Gorbacsov nevét skandálták, amikor pont talán eszükbe jutott, hogy Moszkvában sincs joga tüntetni a Demokratikus Unió tagjainak, és hogy az örmény nacionalista vezetők börtönrácsok mögött vannak? - fejeződik be a Le Monde cikke. +++
1989. február 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|