Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Interjú Berecz Jánossal

(Bujtás Pál)
München, 1989. február 3. (SZER, Késő esti mai nap) - A minőségi
változások hirtelen, ugrásszerűen mennek végbe. A marxista
dialektikának ezt a tételét támasztja alá az a nyilatkozat, amelyet
Berecz János központi bizottsági titkár adott egy nyugatnémet
lapnak.
    
    - Lehetséges, hogy a hatalmat elveszítjük. Ez a címe a Rheinischer
Merkur című nyugatnémet lap cikkének, amely az MSZMP Politikai
Bizottságának tagjával, Berecz Jánossal készített interjút közli. A
lap tudósítójának első kérdése az:
- Hogyan lehetséges, hogy egy magas beosztású magyar kommunista
egyértelműen felvilágosult reformpolitikusnak vallja magát?
    
    Berecz válasza meglepő. Saulusból Paulussá való átalakulását azzal
indokolja, hogy az elmúlt - nem tévedés - egy-két évben sokat és
intenzíven foglalkozott elméleti ideológiai kérdésekkel. Ebben
különösen nagy jelentősége volt a tavaly májusban tartott
pártértekezlet előkészítésének. Akkor ő a koordinációs bizottság
vezetőjeként három jelszóban látta körvonalazódni a teendőket.
    
    Ezek: fordulat, reform és megújhodás.
    
    Berecz itt sietve megjegyzi: akkor - tehát a pártkonferencia
előkészületei során - még nem gondolta hogy a fordulat ilyen
mélyreható lesz.
    
    A továbbiakban kifejti, hogy az MSZMP a lakosság
kezdeményezőkészségére kíván építeni, és hogy szerinte az alulról
felépülő társadalom megvalósításához nem a forradalom, hanem a
reformok jelentik a helyes utat.
    
    Az MSZMP titkára elismeri, hogy a hatalom többé már nem a
pártapparátus kezében összpontosul, illetve elmúltak azok az idők,
amikor a párt kizárólag saját belátása szerint irányíthatta az
ország minden ügyét.
    
    Berecz utal egy új nemzeti közmegegyezés tervére, amelyet szerinte
az MSZMP-nek más politikai erőkkel együttműködve kellene
részletesen kidolgoznia. Szó szerint kijelenti, hogy Magyarországon
a többpártrendszer nem puszta fikció, de bevezetésére a lakosságot
- úgymond - fel kell készíteni.
    
    A hatalom megosztása a mai Magyarországon - a Berecz-féle, nem
éppen klasszikus leninizmus szellemében fogalmazott nézet szerint -
biztosított.
    
    Az első helyek egyike a közvéleményt illeti meg. Berecz János azt
állítja, hogy az Országgyűlés már nem áll a párt közvetlen
irányítása alatt. Ehhez azért meg kell jegyezni, hogy a-közvetett
irányítás azért nyilván fennáll, hiszen a párttag képviselők
utasítást kaptak: hogyan szavazzanak a bős-nagymarosi vízlépcső
ügyében, és a gödöllői választókerület képviselője, Cservenka
Ferencné pedig választói előtt kijelentette, hogy az
Országgyűlésben ő továbbra is a párt érdekeit fogja szem előtt
tartani.
    
    A központi bizottsági titkár nem zárja ki 3-4 párt koalíciójának
lehetőségét. Szerinte könnyen szót lehetne érteni a Független
Kisgazdapárttal, és számításba jöhet a Magyar Demokrata Fórum, a
Fiatal Demokraták Szövetsége, és a környezetvédők is.
    
    Berecz egy kérdésre válaszolva elméletileg elképzelhetőnek
tartotta, hogy egy szabad választás eredményeként az MSZMP
ellenzékbe szorulna, de - mint mondja - ez a lehetőség nála nincs
napirenden.
    
    A politikai bizottsági tag szerint 1956 úgynevezett tudományos
feldolgozása még nem történt meg, és ő - Berecz - javasolta, hogy
az új közmegegyezés érdekében 1956 megítélését egyelőre ne
feszegessék, mert hát ehhez türelemre is szükség van. Berecz
hangsúlyozza, hogy mindaddig a toleranciát kell érvényesíteni az
olyan ókonzervatívokkal szemben is, mint amilyenek az új lenini MKP
tagjai, amíg tevékenységükkel nem akadályozzák a fordulatot és a
megújhodást.
    
    Berecz Jánosnak az 1956-os forradalom kezelésével - azaz az ügy
hidegre tételével - kapcsolatos nézetét időközben túlhaladták az
események. Lukács János politikai bizottsági tag megerősítette,
hogy a Központi Bizottság február 10-re váratlanul összehívott
ülésén 1956 napirendre fog kerülni. +++


1989. február 3., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD