Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Magyar politikai helyzet

Washington, 1989. január 31. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Magyarországon felgyorsult a politikai reformok bevezetésének
üteme, és a magyar vezetők ma olyan témákról is beszélnek, amelyek
akár egy évvel ezelőtt tabunak számítottak. Munkatársunk Bécsből
küldött jelentését Rácz Zoltán tolmácsolja:
- A legmeglepőbb nyilatkozat a hét végén Pozsgay Imre
államminisztertől származik. Kijelentette ugyanis - amit egyébként
mindenki tud -, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem
népfelkelés volt. Pozsgay kijelentése a magyar rádióban a magyar
kommunista párt részéről az 1956-os események egyértelmű
átértékelését jelenti.
    
    Az 1956-os forradalmat a szovjet csapatok elfojtották, miután Nagy
Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kilépését a Varsói
Szerződésből. Az elmúlt 30 évben a magyar vezetőség következetesen
ellenforradalomnak nevezte az eseményeket. Most, az átértékelés
mindössze két nappal azután hangzott el, hogy a magyar kormány
beleegyezett Nagy Imre és társai holttestének exhumálásába és
normális eltemetésébe.
    
    Pozsgay azonban azt is kijelentette, hogy mindez nem jelenti Nagy
Imre rehabilitálását.
    
    Magyar újságírók a hét végén felhívást tettek közzé azoknak a
társaiknak rehabilitálására, akiket az 1956-os forradalom után
kizártak az újságíró szövetségből. A szövetség egyben követelte a
földalatti kiadványok legalizálását és hangoztatta, hogy a
glasznoszty egyetemes, nem lehet különbözően értelmezni a hivatalos
és nem hivatalos kiadványokra.
    
    A felhívás egyértelmű fejlődést tükröz a sajtószabadság irányában
május óta, amikor eltávolították hivatalából a hosszú ideig uralmon
lévő Kádár Jánost. A többpártrendszer kifejlesztése is folyamatban
van. Pozsgay azt mondotta a magyar rádióban, hogy a kommunista
pártnak meg kell tanulni az együttélést más pártokkal.
    
    Nyers Rezső államminiszter egy lépéssel tovább ment: az osztrák
Profil magazin tegnapi számában azt mondotta, hogy a kommunista
párt széles alapokra helyezett koalícióra törekszik, amely magában
foglalná a baloldalt és a centrumot, tehát a kommunista pártot,
valamint az újjáalakult Szociáldemokrata és Kisgazdapártot. Más
pártok - mondotta Nyers - amelyek kapitalista érdekeket
képviselnek, esetleg szintén működhetnek..
    
    A reformok nemcsak a politikai intézményrendszerben, hanem a
hivatalos szimbólumokban is változásokat hoznak. Az Országgyűlés
alkotmányjogi bizottságának pénteki ülésén a képviselők azt
mondották, hogy a Magyar Köztársasághoz ragasztott "demokratikus",
illetve "szocialista" jelzők feleslegesek. Az Alkotmánynak kell
meghatározni a kormány demokratikus jellegét, illetve a szocialista
rendszert.
    
    A képviselők ugyanakkor állást foglaltak a szovjet stílusú címer
megszüntetése mellett, és szorgalmazták a régi magyar címer
visszahozását, esetleg Szent István koronájával.
    
    Az elhangzottakkal kapcsolatban még csak annyit, hogy a Washington
Post című fővárosi lap mai száma budapesti keltezésű néhány soros
jelentésében arról számol be, hogy Grósz Károly pártfőtitkár
cáfolta Pozsgay Imre államminiszter kijelentését, amely szerint
1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. Grósz szerint
az MSZMP vezetősége még nem döntött arról, hogy az 1956-os
eseményeket valóban népfelkelésnek tekintse. +++


1989. január 31., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD