|
|
|
|
Magyar politikai helyzet
|
Washington, 1989. január 31. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Magyarországon felgyorsult a politikai reformok bevezetésének üteme, és a magyar vezetők ma olyan témákról is beszélnek, amelyek akár egy évvel ezelőtt tabunak számítottak. Munkatársunk Bécsből küldött jelentését Rácz Zoltán tolmácsolja: - A legmeglepőbb nyilatkozat a hét végén Pozsgay Imre államminisztertől származik. Kijelentette ugyanis - amit egyébként mindenki tud -, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. Pozsgay kijelentése a magyar rádióban a magyar kommunista párt részéről az 1956-os események egyértelmű átértékelését jelenti. Az 1956-os forradalmat a szovjet csapatok elfojtották, miután Nagy Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből. Az elmúlt 30 évben a magyar vezetőség következetesen ellenforradalomnak nevezte az eseményeket. Most, az átértékelés mindössze két nappal azután hangzott el, hogy a magyar kormány beleegyezett Nagy Imre és társai holttestének exhumálásába és normális eltemetésébe. Pozsgay azonban azt is kijelentette, hogy mindez nem jelenti Nagy Imre rehabilitálását. Magyar újságírók a hét végén felhívást tettek közzé azoknak a társaiknak rehabilitálására, akiket az 1956-os forradalom után kizártak az újságíró szövetségből. A szövetség egyben követelte a földalatti kiadványok legalizálását és hangoztatta, hogy a glasznoszty egyetemes, nem lehet különbözően értelmezni a hivatalos és nem hivatalos kiadványokra. A felhívás egyértelmű fejlődést tükröz a sajtószabadság irányában május óta, amikor eltávolították hivatalából a hosszú ideig uralmon lévő Kádár Jánost. A többpártrendszer kifejlesztése is folyamatban van. Pozsgay azt mondotta a magyar rádióban, hogy a kommunista pártnak meg kell tanulni az együttélést más pártokkal. Nyers Rezső államminiszter egy lépéssel tovább ment: az osztrák Profil magazin tegnapi számában azt mondotta, hogy a kommunista párt széles alapokra helyezett koalícióra törekszik, amely magában foglalná a baloldalt és a centrumot, tehát a kommunista pártot, valamint az újjáalakult Szociáldemokrata és Kisgazdapártot. Más pártok - mondotta Nyers - amelyek kapitalista érdekeket képviselnek, esetleg szintén működhetnek.. A reformok nemcsak a politikai intézményrendszerben, hanem a hivatalos szimbólumokban is változásokat hoznak. Az Országgyűlés alkotmányjogi bizottságának pénteki ülésén a képviselők azt mondották, hogy a Magyar Köztársasághoz ragasztott "demokratikus", illetve "szocialista" jelzők feleslegesek. Az Alkotmánynak kell meghatározni a kormány demokratikus jellegét, illetve a szocialista rendszert. A képviselők ugyanakkor állást foglaltak a szovjet stílusú címer megszüntetése mellett, és szorgalmazták a régi magyar címer visszahozását, esetleg Szent István koronájával. Az elhangzottakkal kapcsolatban még csak annyit, hogy a Washington Post című fővárosi lap mai száma budapesti keltezésű néhány soros jelentésében arról számol be, hogy Grósz Károly pártfőtitkár cáfolta Pozsgay Imre államminiszter kijelentését, amely szerint 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. Grósz szerint az MSZMP vezetősége még nem döntött arról, hogy az 1956-os eseményeket valóban népfelkelésnek tekintse. +++
1989. január 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|