Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

1956 népfelkelés volt

(Lőcsey Pál)
München, 1989. január 29. (SZER, Világhíradó) - Történelmi
pillanatoknak lehettek tanúi, azok a korán ébredők, akik január 28-
án, szombaton hajnalban bekapcsolták a Kossuth Rádiót. Pozsgay Imre
egy vele készült interjúban közölte: az MSZMP nemrég életre hívott
történelmi albizottsága a jelenlegi kutatások alapján
népfelkelésnek mondja azt, ami 1956-ban történt.
    
    Jól hallották kedves hallgatóim! 32 év elteltével végre az uralkodó
párt vezérkarában is akadt egy ember, aki mindazt, ami a magyar
függetlenség és a népképviseleti demokrácia kivívása érdekében
1956. október 23-a, és november 4-e között hazánkban végbement,
többé nem a becsmérlő ellenforradalom minősítéssel, illeti, nem is
próbálja megkerülni a politikai értékítéletet olyasféle semleges
fogalmazással, mint "sajnálatos" vagy "tragikus" események, hanem
világosan, és félreérthetetlenül a nép cselekvéséről, a nép
felkeléséről beszél, a magát néphatalomnak nevező önkényuralom
ellen.
    
    Jól tudjuk, hogy az uralkodó párt egy tudományos fórumon
kialakított véleménye nem azonos e párt legbelsőbb szerveinek
döntésével. Senki se gondolja, hogy egy tekintélyes politikai
bizottsági tag nyilatkozata rózsaszirmokkal szegélyezett utat
nyithat bajba jutott országunk megújulásához. Ettől még nem fog
mérséklődni az infláció, nem szűnik meg a nyugdíjasok és a
sokgyermekesek elszegényedése. Nem enyhülnek az egyszerű emberek
megélhetési gondjai, és nem válik korszerűvé, jövedelmezővé a
nemzetgazdaság. De megkezdődhet a múlttal való becsületes
szembenézés, és ezzel együtt a magyar társadalompolitikai, szellemi
és erkölcsi megtisztulása.
    
    1956 hivatalos értékelésének valósághű, történelmileg igazolt
megváltoztatása lépés lenne a nemzet széles tömegeinek
kiengesztelése felé. Az 1956 után börtönt, internálást,
megveretést, emigrációt, kényszerű foglalkozás- és
lakhelyváltoztatást, rendőri felügyeletet, nyugdíjcsökkentést,
utazási tilalmat és a diszkrimináció egyéb formáit elviselni
kénytelen közép- és idős generáció, valamint az 56-os eszmék
vonzásában élő fiatalok hatalmas tábora, elégtétellel fogadná 1956
hivatalos átértékelését.
    
    Nem azért, mintha az elmúlt évtizedekben okunk lett volna 56
eszméinek igazságában és jövőjében kételkedni. De mindenekelőtt
azért, mert a hatalom néhány képviselőjének megváltozott
álláspontjában az annyira áhított nemzeti összefogás, a magyar
testvériség múltbelinél magasabb fokú megvalósulásának távlati
eszméjét látjuk és üdvözöljük.
    
    A történelmi pillanatot tehát megéltük. Az átértékelés történelmi
folyamatának kérdőjelei ezután kell, hogy eltűnjenek. Bízunk benne,
hogy ez nagyobb megrázkódtatások nélkül be fog következni.
    
    Lőcsei Pál Budapesten élő közíró, szociológus kommentárja hangzott
el. +++


1989. január 29., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD