Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

56-osok végtisztessége

München, 1989. január 27.(SZER, Világhíradó) - A budapesti kormány a hazai
és a nemzetközi közvélemény nyomására három évtizedes késéssel ugyan,
de végre lehetővé teszi az 1956-os forradalom mártír vezetőinek, Nagy
Imre miniszterelnöknek, Maléter Pál honvédelmi miniszternek, Losonczi Géza
államminiszternek és Szilágyi Józsefnek, a kormánytitkárság vezetőjének a
végtisztesség megadását és a nyilvános temetést. Lángh Júlia kérdezte meg a
közvetlenül érintetteket. Először Maléter Pál özvegyének, Gyenes
Juditnak a véleményét hallják.
    
    - Erre a közleményre már számítottunk korábban is. Amikor az
Igazságügyi Minisztériumban tárgyaltak velünk, akkor azt is
közölték, hogy még 88 folyamán nyilvánosságra hozzák, de hát ez
most eddig váratott magára.
    
    Ami megdöbbenést kelt bennem, hogy ezzel az 1954-es, állítólag a
Nagy Imre által aláírt rendelettel magyarázzák a szörnyűséget: úgy
temetnek el embereket, hogy állítólag fogalmuk sincs róla, melyik
gödörben fekszik.
    
    - A Marosán-nyilatkozatban az volt, hogy meg tudják határozni
többé-kevésbé pontosan Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós,
Szilágyi József sírhelyét. Nem volt szó az ismeretlen, a névtelen
halottakról. Tudnak-e a hozzátartozók erről valamit?
    
    - Ez is olyan pont, amit nem tudok elképzelni. Akármennyire is volt
e rendelet, akkor sem tudom elképzelni azt, hogy valami lista,
valami névsor fölfektetése ne lenne. Ha máshol nem, a temetőnek
legalább nyilván kellett tartani azt, hogy a területén kiket
temettek el.
    
    - Özvegy Szilágyi Józsefnét kérdezem, hogyan reagál arra a
bejelentésre, ami tegnap elhangzott a nyilvánosság előtt.
    
    - Már tudtuk régebben, mert behívtak bennünket az Igazságügyi
Minisztériumba. Juli bement és ott megmondták neki, illetve
kikérdezték, hogy mi a kívánsága, meg elmondták neki azt, amit Nagy
Imre lánya mondott, hogy neki mi a kívánsága, és hogy ehhez mit
szól Juli. Szóval így folyt a diskurzus.
    
    - Juli Szilágyi József lánya.
    
    - Igen.
    
    - És most önöknek, a családtagoknak, a közvetlen hozzátartozóknak,
a legmélyebben érintetteknek mi a tervük és vágyuk? Nyilvános
temetés?
    
    - Az a tervünk - közösen megbeszéltük -, hogy maradjanak ott égy
közös sírban, a 301-es parcellában.
    
    - Milyen érzés több mint 30 év után megkapni ezt a jogot?
    
    - (Sírás)
- Kedves asszonyom, ne haragudjon, hogy olyan fájdalmas kérdést
tettem fel.
    
    - Én nem is fogok tudni elmenni a temetésre, majd csak Juli fog
tudni elmenni.
    
    - Halda Aliz Gimes Miklós élettársa volt. Éveken keresztül
levelezett teljesen hiába és reménytelenül a Büntetés Végrehajtó
Intézettől az Igazságügyi és a Belügyminisztériumig s számos, más
felső hivatalos szervvel a temetések érdekében. Most, hogy végre
több mint 30 év után meg lesz a temetés, hogy reagál erre?
    
    - Nagyon örülök, hogy végre nyugvópontra jut ez a kérdés, és örülök
annak is, hogy eljutottunk odáig, hogy a Magyar Nemzet, amelynek
körülbelül egy hónappal ezelőtt átadtunk egy felhívást, az most a
kormány nyilatkozata után ezt közölte. Ezt azért is tartom
fontosnak, mert itt szó van azokról is, akikért senki nem emel
szót, tehát az úgynevezett névtelenekről, akiknek természetesen van
nevük, és mi azt szeretnénk, ha ezeknek a neve is akár egy közös
emlékművön, akár jelképes sírokon vagy a saját sírukon ott lenne,
és ez a felhívás ezzel foglalkozik. Az, hogy ezt közölték, azt
remélem, ezek a hozzátartozók is jelentkeznek majd.
    
    Természetesen nyilvános temetést gondolunk, mert ezt, mint a
közleményből kiderült, ránk bízza a kormány, de az időpontra
vonatkozóan még nem tudunk semmit sem mondani. +++


1989. január 27., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD