Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

A Jurta Színház kiállítása

(Gadó György)
München, 1989. január 26.: (SZER, Világhíradó) - Tegnap délután
élénk érdeklődés mellett nyílt meg a Jurta Színházban a szamizdat
kiállítás. Egyetlen, bár igen lényeges gyöngéje, hogy még este
véget is ért, mert a körülmények nem adtak módot a bemutatott
gazdag anyag további őrzésére a helyszínen: a kommunista hatalom
létrejötte, az ellene irányuló kelet-európai felkelések, nem
utolsósorban a magyar 56, a lengyel fejlemények, a totalitárius
állam lényege - a témacsoportoknak ez a rövid felsorolása is jelzi,
mennyire fontos feladatot vállaltak a szamizdat előállítói és
terjesztői.
    
    Nem kerülték persze el az időszerű hazai politikai események
bírálatát sem. Vagy 100 önálló, könyvszerű kiadvány és mintegy
tucatnyi rövidebb-hosszabb életű folyóirat szemlélteti a
kiállításon, milyen nagy politikai és kulturális szempontból
egyaránt jelentős munkát fejtett ki az a néhány kiadó, melyek neve
mögött ugyan maroknyi ember állt és áll csupán, de amelyek körül a
legutóbbi 10 évben mégis kibontakozott a politikai mozgalom,
melyből a gondolatszabadság és a bátor állampolgári kezdeményezés
jegyében az ellenzék megszületett.
    
    Lukács János, a kommunista párt központi bizottságának titkára azt
állította ugyan a napokban, hogy pártja kezdeményezte és vezeti a
reformfolyamatot, mely a politikai intézményrendszer átalakításán
át a jogállamisághoz vezet, ám a szamizdat kiadványok tucatjai és
olvasóik 10 meg 10 ezrei tanúsíthatják, hogy az MSZMP a legjobb
esetben is csak megkésve kényszeredetten, épp a szamizdat nyomán is
erjedésnek indult társadalmi ellenállás hatása alatt vállalta fel
úgy-ahogy ezt a feladatot.
    
    Magam mintegy 7 éve tevékenykedem a szamizdat körül, de én is
elcsodálkoztam, amikor 10 éve bőséges szellemi termését együtt
láttam. Es nemcsak tartalmilag imponált a kiállítás, hanem az
igénybe vett technikai eljárások változatosságával, a kiadványok
sokszorosítási minőségének fejlődésével, sőt grafikai megoldásaik
színvonalával is.
    
     A Jurta Színház halljában a nagy érdeklődés miatt egy óra hosszat
is alig lehetett hozzáférni az asztalokhoz, ahol a kiadványokat
árusították. A Katalizátor Iroda nevű szamizdat kiadó erre az
alkalomra derekas munkát Végzett, három új könyvvel rukkolt elő:
megjelentette Méray Tibor Nagy Imre élete és halála című könyvét,
Dancer Sándor Lágermúzeum című élménybeszámolóját a szovjet gulágot
megjárt magyar hadifoglyokról, valamint a Füveskert című antológiát
Tollas Tibor szerkesztésében, az 1949 és 56 között börtönt viselt
magyar politikai elítéltek rabságban írott verseiből.
    
    Az érdeklődők szórólapról tudhatták meg - ha eddig nem tudták volna
-, micsoda is a szamizdat. Jó lett volna, ha erről élőszóban is
beszéltek volna a szamizdat munkatársai, mert szemlátomást sok
olyan vendég is ült a nézőtéren, aki eddig nem állt közelebbi
kapcsolatban az ellenzéki sajtóval.
    
    A kiállítás megtekintése után a kiadványok anyagából szerkesztett
irodalmi és dokumentum összeállítást hallhatott a közönség a Jurta
Színház művészeinek közreműködésével.
    
    Külön említést érdemel az Inconnu Művészeti Csoport
fényképkiállítása Afganisztánról, ami a színház egy másik
helyiségében egyidejűleg volt látható. Magyarországon erről itt és
most először mutattak be dokumentumokat a közönségnek. A téma, a
helyzet szükségessé tenné egy nagyobb szabású és szélesebb
nyilvánosságnak szánt kiállítást is a közeljövőben. +++


1989. január 26., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD