|
|
|
|
A Jurta Színház kiállítása
|
(Gadó György) München, 1989. január 26.: (SZER, Világhíradó) - Tegnap délután élénk érdeklődés mellett nyílt meg a Jurta Színházban a szamizdat kiállítás. Egyetlen, bár igen lényeges gyöngéje, hogy még este véget is ért, mert a körülmények nem adtak módot a bemutatott gazdag anyag további őrzésére a helyszínen: a kommunista hatalom létrejötte, az ellene irányuló kelet-európai felkelések, nem utolsósorban a magyar 56, a lengyel fejlemények, a totalitárius állam lényege - a témacsoportoknak ez a rövid felsorolása is jelzi, mennyire fontos feladatot vállaltak a szamizdat előállítói és terjesztői. Nem kerülték persze el az időszerű hazai politikai események bírálatát sem. Vagy 100 önálló, könyvszerű kiadvány és mintegy tucatnyi rövidebb-hosszabb életű folyóirat szemlélteti a kiállításon, milyen nagy politikai és kulturális szempontból egyaránt jelentős munkát fejtett ki az a néhány kiadó, melyek neve mögött ugyan maroknyi ember állt és áll csupán, de amelyek körül a legutóbbi 10 évben mégis kibontakozott a politikai mozgalom, melyből a gondolatszabadság és a bátor állampolgári kezdeményezés jegyében az ellenzék megszületett. Lukács János, a kommunista párt központi bizottságának titkára azt állította ugyan a napokban, hogy pártja kezdeményezte és vezeti a reformfolyamatot, mely a politikai intézményrendszer átalakításán át a jogállamisághoz vezet, ám a szamizdat kiadványok tucatjai és olvasóik 10 meg 10 ezrei tanúsíthatják, hogy az MSZMP a legjobb esetben is csak megkésve kényszeredetten, épp a szamizdat nyomán is erjedésnek indult társadalmi ellenállás hatása alatt vállalta fel úgy-ahogy ezt a feladatot. Magam mintegy 7 éve tevékenykedem a szamizdat körül, de én is elcsodálkoztam, amikor 10 éve bőséges szellemi termését együtt láttam. Es nemcsak tartalmilag imponált a kiállítás, hanem az igénybe vett technikai eljárások változatosságával, a kiadványok sokszorosítási minőségének fejlődésével, sőt grafikai megoldásaik színvonalával is. A Jurta Színház halljában a nagy érdeklődés miatt egy óra hosszat is alig lehetett hozzáférni az asztalokhoz, ahol a kiadványokat árusították. A Katalizátor Iroda nevű szamizdat kiadó erre az alkalomra derekas munkát Végzett, három új könyvvel rukkolt elő: megjelentette Méray Tibor Nagy Imre élete és halála című könyvét, Dancer Sándor Lágermúzeum című élménybeszámolóját a szovjet gulágot megjárt magyar hadifoglyokról, valamint a Füveskert című antológiát Tollas Tibor szerkesztésében, az 1949 és 56 között börtönt viselt magyar politikai elítéltek rabságban írott verseiből. Az érdeklődők szórólapról tudhatták meg - ha eddig nem tudták volna -, micsoda is a szamizdat. Jó lett volna, ha erről élőszóban is beszéltek volna a szamizdat munkatársai, mert szemlátomást sok olyan vendég is ült a nézőtéren, aki eddig nem állt közelebbi kapcsolatban az ellenzéki sajtóval. A kiállítás megtekintése után a kiadványok anyagából szerkesztett irodalmi és dokumentum összeállítást hallhatott a közönség a Jurta Színház művészeinek közreműködésével. Külön említést érdemel az Inconnu Művészeti Csoport fényképkiállítása Afganisztánról, ami a színház egy másik helyiségében egyidejűleg volt látható. Magyarországon erről itt és most először mutattak be dokumentumokat a közönségnek. A téma, a helyzet szükségessé tenné egy nagyobb szabású és szélesebb nyilvánosságnak szánt kiállítást is a közeljövőben. +++
1989. január 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|