Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Interjú Vásárhelyi Miklóssal

London, 1989. január 26. (BBC) - Mint híreinkben is hallhatták
Budapesten a kormány szóvivője bejelentette, hogy Nagy Imrét és
volt vádlott társait hozzátartozóik újra eltemetik egy jelzett
sírban, amely határozatot humanitárius alapon hoztak, nem
rehabilitálásként.
    
    Munkatársunk, Neményi Ninon telefonon hívta fel dr. Vásárhelyi
Miklóst, a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik vezetőjét és
megkérdezte véleményét az eseményről.
    
    - Vásárhelyi Miklós! Milyen jelentőséget tulajdonít a mostani
kormánynyilatkozatnak, illetve bejelentésnek?
    
    - Ez kétségkívül egy jelentős esemény, bár meg kell mondanom, hogy
nem ért bennünket a meglepetés erejével, hiszen tavaly nyártól
kezdve felelős állami és pártvezetők, köztük ugye Grósz Károly
akkor még miniszterelnöki minőségében Amerikában bejelentette, hogy
erre a kegyeleti aktusra sor kerül, és azóta ez több helyen is
elhangzott. Tehát ez tulajdonképpen most csak megerősítése,
hivatalos megerősítése azoknak a nyilatkozatoknak, amelyeket eddig
már ismertünk.
    
    Na már most nyilvánvalóan hát, hogy a családok, a bajtársak, a
harcostársak számára egy megnyugtató esemény az, hogy több mint 30
év után a Nagy Imre-per áldozatainak a holtestét ugye átadják a
családjaiknak és eltemessék őket. Megadják nekik a végtisztességet,
hát ami a humánumnak mondjuk egy alapvető követelménye.
    
    Ehhez azonban kettőt szeretnék hozzátenni. Először is, hogy azon a
bizonyos 301-es a parcellán a mi feltevéseink szerint - sajnos
erről még mai napig sincs semmi hivatalos kimutatás, de a mi
feltevéseink szerint - több száz embernek a holtteste fekszik. És
én elkerülhetetlennek, és feltétlenül szükségesnek tartom azt, hogy
ennek az 5 holttestnek a feltárása egy folyamatnak a kezdete
legyen. Hát tehát az, aki végül is ellenezze nincsen, mert ugyan az
a végtisztesség, ugyan az a kegyelet kijár mindenkinek, akit az
1956 utáni megtorlások során kivégeztek. És ennek nem lett
semmiféle technikai és adminisztratív akadálya.
    
    A második dolog, amit meg szeretnék jegyezni, hogy rossz szájízzel
vettem tudomásul, hogy ezt a bejelentést is felhasználták arra,
hogy Nagy Imre személyét gyalázzák és rágalmazzák.
    
    Tudniillik meg, hogy úgy tüntessék fel a dolgot bizonyos képes
dokumentumok alapján, mintha tulajdonképpen az, hogy a
kivégzetteket jeltelen sírba temessék ez a Nagy Imre intézkedése
lett volna.
    
    Hát joggal vetődik fel a kérdés, hogy hát akkor hogy temették el
gödörbe, meszesgödörbe azokat az embereket, akik 1953-54 előtt
haltak meg, végeztek ki. A Rajk-pernek az áldozatait, és az összes
többi koncepciós pereknek az áldozatait, kommunistákat és nem
kommunistákat azok ugyanilyen jeltelen sírban voltak, és jóval
azelőtt az állítólagos Nagy Imre-rendelet előtt történt. Tehát ezt
én nagyon rosszízű dolognak tartom.
    
    Na most mint a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik vezetője a
leghatározottabban leszögezhetem, hogy ugyanakkor, amikor ennek a
temetésnek a megrendezésében a családokkal együtt aktív részt
fogunk venni, és igen is egy nyilvános temetés lesz, mert ez nem
egy magánügy, ez a magyar népnek az ügye, ugyanakkor ez nem fogja
egyáltalában csökkenteni a mi elszántságunkat és harcunkat, hogy
minden egyes bajtársunk, harcostársunk az 1956-os forradalomnak
minden áldozata ugyanilyen végtisztességben részesüljön, és ami
ezzel legalább egyenértékben fontos, megkapja a neki járó teljes
politikai és erkölcsi rehabilitációt. +++


1989. január 26., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD