Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

MSZMP-MDF vita

London, 1989. január 20. (BBC, Panoráma) - Az MSZMP és a Demokrata
Fórum képviselői nyilvános vitát rendeztek a politikai főiskolán a
demokrácia lehetséges változatairól. Karacs Imre, az Independent
című angol lap budapesti tudósítója jelen volt a vitán.
    
    Munkatársunk, Szente Péter az ott történtekről kérdezte:
- A vita körülbelül öt órán át tartott. Én sajnos a végéig nem
tudtam maradni. Rendkívül élénk beszélgetés volt, két szembenálló
asztal körül ültek az MSZMP úgynevezett képviselői és az MDF
vezetői. Azért jegyzem meg, hogy az "MSZMP úgynevezett képviselői",
mert az MSZMP nem volt hajlandó a vezetőit küldeni, és minden egyes
tag mindannyiszor hangsúlyozta, hogy a saját nevében beszél és nem
az MSZMP nevében.
    
    - Na, és mi történt?
    
    - Talán a legérdekesebb a bevezető volt a két vezér, Bíró Zolán és
Huszár István bevezetője. Huszár Istváné azért volt érdekes, mert
csupán általánosságokban beszélt a demokráciáról, és az ehhez
szükséges intézményrendszerről. Semmi konkrétumot nem tudott
mondani. Ezután került sor Bíró Zoltán, az MDF ideiglenes elnökének
a bevezetőjére. Ő azzal kezdte, hogy a demokratikus változásnak már
egy évtizeddel ezelőtt el kellett volna kezdődnie. Nyakunkon van a
cselekvés sürgető kötelezettsége - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy
az MSZMP vezetői túl későn ébredtek rá a válságra. Egy ilyen
keserves helyzet állt elő, és ebből következően nemigen van más
választás, mint valamiféle koalíció. Tehát Bíró Zoltán elébe ment a
koalíciónak, ő javasolta.
    
    Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte ilyen típusú koalíciónak
nincsenek meg jelenleg a feltételei, ugyanis - mint mondotta -
hiányzik a nép megbízatása, ugyanakkor feltűnő - mint hangsúlyozta
-, hogy amikor az MSZMP-re néznek, mintha két arcot látnának az MDF
tagjai. Az egyik az képes váltani, viszont a másik arc nem akar
lemondani a hatalmi monopóliumról.
    
    A harmadik kitétel, amit Bíró Zoltán hangsúlyozott, hogy nincs
kormányképes erő az alternatív, tehát az ellenzéki oldalon, és
ezért a koalíció nagyon kétséges. Tehát ő azt javasolta, hogy a
választásokig fel kell készülni, tárgyalni kell, és csak a
választások után kellene koalícióban gondolkodni.
    
    - A pártvezetőt gyakran bírálják, hogy az alkalomtól függően
támogatják vagy támadják a többpártrendszer bevezetését
Magyarországon. Ma milyen álláspontot foglaltak el a párt
képviselői?
    
    - Ma a párt képviselői mind hangsúlyozták, hogy új időket élünk, és
hogy az MSZMP felismerte a pluralizmus szükségességét, megint csak
azt kell mondani, hogy konkrétumokat nemigen hangoztattak.
    
    Szoboszlai György, az MSZMP tagja viszont megjegyezte, hogy: "de
facto tény a többpártrendszer Magyarországon." Ugyanakkor azt is
hozzátette, hogy hosszú folyamat lesz az átállás. Egy másik MSZMP-
tag viszont például azt mondta, hogy még az sem dőlt el, hogy
egyáltalán ez a pluralizmus milyen formát fog ölteni, tehát egy
elnöki rendszer lesz-e, vagy egy parlamenti demokrácia, ami hát
nyilvánvalóan égy eléggé alapvető kérdés.
- Innen Londonból úgy tűnik, hogy a Demokrata Fórum az az
alternatív csoport, amellyel a párt leginkább elképzelhetőnek látja
az együttműködést, akár éppen egy koalíciót is. Beleértve azt, hogy
még mindig nem tudjuk, hogy ez a koalíció milyen közel van, vagy
milyen formát öltene, de a vitát egy összességében nézve
megerősítette, vagy inkább cáfolta ez a mai vita ezt a
feltételezést?
    
    - Igen, ez feltűnő volt a vita alatt, hogy mennyire tulajdonképpen
egyetértenek, vagy egyeznek az álláspontok az asztal két oldalán.
    
    Figyelembe kell venni, hogy az asztal másik oldalán persze a
reformerek ültek a párt részéről, és tulajdonképpen vannak olyan
alapvető kérdések, mint például 1956 megítélése, amelyben nem
tudnak megegyezni, de a legtöbb kérdésben igen. És mivel hogy csak
általánosságokról volt szó, tulajdonképpen ez egy eléggé amicalis
összejövetel volt, és nem volt nagy nézeteltérés. Tehát ezen az
alapon elképzelhető egy koalíció, de mint mondtam, Bíró Zoltán
ennek a lehetőségét a jelen pillanatban kizárta.
    
    - És milyen nagyságú közönség volt ott?
    
    - Körülbelül 300 ember volt ott. A Magyar TV ott volt, a Magyar
Rádió, a magyar újságok, úgyhogy azért elég nagy érdeklődés kíséri.
    
    - Várható, hogy a párt képviselői most leülnek nemcsak a Demokrata
Fórum, hanem más ellenzéki csoportosulások képviselőivel is egy
ilyen vitára?
    
    - Ez megint csak attól függ, hogy a párt mit fog határozni. Úgy néz
ki, hogy a párt e hónap végén, vagy a jövő hónap elején meg fogja
vitatni ezt a kérdést a Központi Bizottság soron következő ülésén,
és akkor fognak állást foglalni arról, hogy milyen viszonyra kell
törekednie a pártnak az alternatív szervezetekkel. Mint mondtam
már, minden párttag hangsúlyozta itt a vitán, hogy ők a saját
nevükben beszélnek. Tehát a párt még nem fogadta el azt, hogy
őnekik le kellene ülni az alternatív szervezetekkel, hivatalosan
tárgyalni. Tehát például egy Bíró Zoltán-Grósz Károly csúcs még
várat magára, és valószínűleg váratni is fog, legalábbis a Központi
Bizottság üléséig.
    
    - Karacs Imre! Köszönöm szépen. +++


1989. január 20., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD