Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Egyesülési és gyülekezési törvény

(Kasza László)
München, 1989. január 14. (SZER, Gondolatforgató) - Talán nincs
egészen igazuk azoknak, akik úgy gondolják, 1948 óta nem hoztak
ilyen pozitív törvényt a magyar parlamentben, de az biztos, hogy
nagyon messzire kellene visszalapozni a naptárban, amíg a társulási
és egyesülési törvényhez hasonlóan fontosra találunk. Ha még nem is
jelenti a törvény teljes többpártrendszert, szerintem döntő lépés
ebben az irányban.
    
    De a fontos persze az, hogy így gondolkodnak-e erről azok is, akik
közvetlenül érintettek, vagyis azok a független magyar szervezetek,
amelyek potenciálisan párttá alakulhatnak, válhatnak, vagy már meg
is tették ezt a lépést.
    
    A Gondolatforgató mai műsorában ezt kérdezem a Magyar Demokrata
Fórum ideiglenes vezetősége tagjától Joó Rudolftól Mécs Imrétől a
Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivőjétől, a Szabad Kezdeményezések
Hálózata egyik szervezőjétől Bába Ivántól, és a Független
Kisgazdapárt külügyi szóvivőjétől Bereczky Vilmostól.
    
    Mindenkinek ugyanazt a három kérdést tettem fel annak érdekében,
hogy a nézetek hallgatóink számára közvetlenül összehasonlíthatóak
legyenek, az egyes kérdésekre a válaszokat egymás mellé vágtam.
    
    Az első kérdés: Mi a véleménye a szerdán elfogadott egyesülési
törvényről?
    
    Elsőnek Joó Rudolf válaszol az MDF részéről:
- Az egyesülési törvényt és a vele együtt elfogadott gyülekezési
törvényt a demokratizálni vágyó, demokratizálni akaró magyarországi
elősikerének érzem. Még akkor is annak, ha ez a siker korlátozott.
    
    Ezeket a törvényeket ugyanis nem egy hirtelen támadt hatalmi
felvilágosodás idézete elő, hanem nagyon is mély társadalmi igény
volt az, ami életre hívta.
    
    Független csoportok és szakértők tevékeny nyomása kellett ahhoz,
hogy jelenlegi változatában születhessen meg. Hogy milyen mértékű
volt ez a közvéleményi nyomás, befolyás, elég volt megnézni a
törvénytervezet nyáron megjelent szövegét, és a most decemberben
parlament elé került szöveget.
    
    Az első változat még az "államatyuska" által adományozott jogok
szemléletét tükrözte. Tele volt korlátozással és megszorítással is.
    
    Ezek pontos részpályát adtak többek között a Magyar Demokrata Fórum
októberi miskolci tanácskozásra, amely a törvénnyel igen kritikusan
foglalkozott. Ez az esemény, és általában ilyen események
eredménye, hogy a decemberi szövegváltozat már közelebb áll
ízlésünkhöz. Jobban tükrözte a korszerű emberi jogi szemléletet,
mint az előző. Én összességében ezt a magyar társadalom kollektív
sikerének érzem.
    
    Persze hozzáteszem, hogy ez nem jelenti azt, hogy az új szövegben
ne lennének pontatlanságok. Vannak benne ilyenek és vannak benne
vitatható elemek is. Az igazi gond számomra és számunkra azonban
mégsem az, ami a szövegben benne van, hanem sokkal inkább, ami
belőle kimaradt. Pontosabban azt a kapcsolatot hiányolom, ami ezt a
törvényt más, demokratizáló jogszabályhoz és a tervezett új
alkotmány egészéhez kötötte volna.
    
    Mi történt? Ők külön fogadták el az egyesülési és gyülekezési
törvényt most, januárban. A tervek szerint külön lát napvilágot a
párttörvény, majd a választói törvény és megint más alkalommal az
új alkotmány. Ez véleményeim szerint egy szervesen összetartozó
egész mesterséges megosztását jelenti. Indokolatlan
szétparcellázása a demokratizálási folyamat egészének. Félő, hogy
ilyen helyzetben növekszik a manipulálás veszélye. Egy tartósnak,
távlatosnak szánt jogszabály valamiféle konjunkturális politikai
játékszerré válhat.
    
    Azzal egyetértek, hogy ilyen horderejű eseményeket nem lehet
elsietni. Ilyen vád ugyanis a legutóbbi parlamenti ülésen
elhangzott. De kérdezem, hogy miért lenne elsietés mondjuk egy
alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, amely a demoktarizálási
folyamatot minden elemében együtt tekintené át. Ezt a Magyar
Demokrata Fórum már tavaly októberben javasolta. Itt van előttem a
Hitel című lap tavalyi októberi első száma, illetve novemberben
megjelent első száma és ebben olvasható nyilatkozat szövege. Ami
így fejeződik be: - Kérjük és követeljük soron kívüli demokratikus
választások kiírását. Az újonnan megválasztandó képviselők
alkotmányozó nemzetgyűlésként működve alapozzák meg az új,
demokratikus, korszerű Magyarországot, melyben lehet, és érdemes
élni.
    
    Na most én úgy érzem, hogy változatlanul aktuális lenne ennek a
javaslatnak a megvalósítása. Ami az elsietést, kapkodást illeti,
hát az a véleményem, hogy az elmúlt években nem az alternatív
szervezetek, hanem inkább a hivatalos jogalkotást jellemezte ez.
    
    Talán elég, ha csak a sajtótörvényt említem példaként, amely néhány
éve született, és ma már teljesen halott.
    
    Az infláció általában nem dicsőség, de egy ország törvényeinek
ilyen gyorsaságú értékvesztése véleményem szerint kifejezett
szégyen.
    
    - A Magyar Demokrata Fórum vezetősége tagjának véleménye után
ugyanazon kérdés Mécs Imréhez, a Szabad Demokraták Szövetsége
ügyvivőjéhez.
    
    - Jelentős előrelépésnek tekintjük, de még mindig sok a korlát és a
túlszabályozás benne. Nem véletlen, hogy az amerikai alkotmány
megtiltotta, hogy az egyesüléssel kapcsolatos emberi jogokat külön
törvény szabályozza. Mindezek ellenére fontosnak tartjuk, és élni
kívánunk vele.
    
    A legkonkrétabb, legalapvetőbb kifogásunk, hogy felemás a pártokkal
kapcsolatos szabályozás. Lehetővé teszi pártok megalakulását, és
azokat logikai egységben kezeli az egyesülésekkel, valójában
azonban a pártok működését nem teszi lehetővé, mivel pártok
működésére egy később kilátásba helyezett párttörvény fog
rendelkezni.
    
    Azon kívül súlyos hiányossága, hogy a meglévő antidemokratikus
szervezetek további létét lehetővé teszi, ilyenek az MSZMP, a
Népfront és főként a Munkásőrség. Ezeket kivette a törvény hatálya
alól.
    
    A parlament munkája igen érdekes volt. Nagyszerű felszólalásokat
hallottunk, lényegében egyetlen egy retrográd felszólalás volt:
Púja Frigyesé, aki a pártokat ki akarta teljesen venni az
egyesülési törvény hatálya alól, ezzel szemben sokkal több volt az
olyan felszólalás, kitűnően fogalmazottak, magvas gondolatokat
tartalmazók, amelyek azt mondták, hogy ennek a törvénynek a
rendelkezései alapján nyomban kezdhessék meg működésüket a pártok.
    
    Sajnos működésbe lépett a szavazógép, és a nagyszerű felszólalások
ellenére a 75 százalékos MSZMP többség, a mamelukok engedelmesen az
eredeti kormányjavaslatra szavaztak. De mondom, még az eredeti
kormányjavaslat is jelentős előrelépést jelent.
    
    - Mécs Imre beszélt az SZDSZ képviseletében. Mi a véleménye az
egyesülési törvényről Bába Ivánnak, a Szabad Kezdeményezések
Hálózata egyik szervezőjének?
    
    - Az új egyesülési törvényt és gyülekezési törvényt nagyon nagy
jelentőségűnek tartom, mert végső soron 40 éve ez az első jogi
keret, amelyen belül létrejöhetnek független szervezetek,
csoportok, egyesületek, amelyek artikulálódhatnak. Jogi
személyiséggé válhatnak, és azoknak az embereknek, azoknak az
állampolgároknak, azoknak a magyaroknak, akiknek vannak ilyen
igényeik, nem kell többé félniük attól, hogy ha összeszerveződnek,
és ha véleményüket kinyilvánítják, akkor - hogy egyszerű legyek -
bánthatják őket.
    
    Külön nagy jelentőséget tulajdonítok annak a parlamenti vitának,
amelynek keretében ez lezajlott és rendkívül bíztatónak tartom,
hogy lényegében egyetlen képviselő volt, aki kifejezetten azt
kívánta, hogy a törvényből kivegyék a politikai pártok fogalmat, ez
pedig Púja Frigyes volt. A többi képviselő vagy toleráns volt, vagy
pedig kifejezetten azt kívánta, hogy a gyülekezési és egyesülési
törvény önmagában vonatkozzék a pártokra, és ne is legyen
párttörvény. A parlament vitájának ez a légköre a közeli jövőre és
a távoli jövőre is, tehát mindaddig, amíg ez a parlament így együtt
áll, mégis csak bíztató számomra.
    
    - Bereczky Vilmos pedig a Független Kisgazdapárt külügyi szóvivője
így értékeli az új egyesülési törvényt:
- A Kisgazdapárt vezetői rendkívül fontosnak találják az egyesülési
törvényt, és rendkívül fontosnak találják a gyülekezési törvényt
is. Úgy értékeljük, hogy ez egy komoly lépést jelent az országban
kibontakozó demokrácia útján. Sajnálatosnak tartjuk, hogy
_a pártok alakítását jelenleg lehetetlenné tevő 4. paragrafus 2.
    
    bekezdés benne maradt a törvényben. Már az a körülmény, hogy
augusztus 1-jén az Országgyűlés elé kerül a párttörvény, azt
jelenti, hogy lényegében nem jelent elviselhetetlen hátrányt az idő
múlása, mivel a szervezkedéseket tulajdonképpen el lehet kezdeni.
    
    A mi pártunkat, a Kisgazdapártot egyébként nem érintette az
egyesülési törvény, mivel mi 1930-ban alakultunk, és jogi
helyzetünk azonos a másik pártéval. Ennek ellenére sürgősnek és
fontosnak tartjuk a mielőbbi szabad pártszerveződést, mert fontos,
hogy az országban az érdekeket kifejező politikai struktúrák
alakuljanak ki és oldódjon a sztálinista monolitikus hatalom által
okozott politikai feszültség.
    
    - A Független Kisgazdapárt külügyi szóvivője beszélt.
    
    Második kérdésem így hangzott a független autonóm mozgalmak,
illetve párt képviselőihez:
Az egyesülési törvény csak az augusztus l-ig kilátásba helyezett
párttörvénnyel együtt teszi majd lehetővé pártok bejegyzését,
rendes működését. Bár a találgatás ingoványos talajára csallak a
kérdéssel, mégis megkérdezem: milyem képet tartasz reálisnak a
magyarországi későbbi pártok helyzetéről, lehetőségeiről?
    
    Első lehetőség: egyenrangúak lesznek a pártok az MSZMP-vel, ami azt
is jelentheti ugye, hogy az MSZMP esetleg egy választás után
kisebbségbe kerül.
    
    Második lehetőség: az MSZMP egyfajta primus inter pares lesz.
    
    A harmadik lehetőség, hogy az MSZMP, mint kisebbségi párt, továbbra
is megtartja a hatalmat, és a hatalom gyakorlásában a többi párt
csak asszisztálhat.
    
    Először a Magyar Demokrata Fórum képviselője, Joó Rudolf válaszol:
- Alapkérdés, ugyanakkor nagyon nehéz válaszolni rá, hiszen ez a
politikai időjóslásnak a valóban ingoványos területére tartozik.
    
    Tény, hogy Magyarországon a többpártrendszer alapelemei, csírái
kialakulóban vannak. Véleményem szerint a nagy kérdés egyre inkább
az, hogy milyen lesz ez a többpártrendszer, illetve, hogy az
előkészületben lévő párttörvény a maga eszközeivel segíti, vagy
gátolja a fejlődési folyamatot.
    
    (folyt.)


1989. január 14., szombat


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD