|
|
|
|
MDF gödöllői jelentése
|
München, 1989. január 12. (SZER, Hölgyválasz) - A Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete testületileg írta alá azt a tudósítást, amely a Hitel című folyóirat első évfolyamának 4. számában jelent meg. Az írás egy választó-gyűlés jeleneteit ecseteli. Az esemény főszereplője egy nevezetes estén eljátszotta élete egyik nagyjelentét. Nőről lévén szó, tapintatból nem az életkor, hanem a mozgalmi múlt aspektusából jellemezzük őt. Ennek alapján hősnőnket tituláljuk 56 évesnek. Fellépése a jelzett napon tán első ízben csapott át tragikumból komikumba, s ha továbbra is a színpadi hasonlatoknál maradunk: semmi sem jellemzi Őt jobban, minthogy a főváros körüli világot jelentő deszkákon 44 éven keresztül ő volt az előtáncos. Ha pedig - lett légyen az bárki, aki nem úgy ugrált, ahogy ő előírta - a legjobb esetben fegyelmit kapott. A primadonna rendkívül érzékeny dobhártyája megrezdült minden ellenhangra. Leginkább az éljent szerette. A füttyögésért meg egyenest bosszút helyezett kilátásba. Mindennaposak voltak a működési engedély-megvonások, a színpadról való leparancsolások, hogy a pellengért, azaz a kádervéleményt ne is említsük. Számára a színpad, mely több mint négy évtizedig foglalkoztatta, a valódi vitorlát jelentette, amelyen kiélhette szereplési vágyát. A rendezők, akik a primadonna körül sürgölődtek, falvaknak, városoknak, sőt az egész vármegyének írták elő a tapsrendet. De a szélkakasok is az ő sóhajtását lestek, hogy mikor, s merre forogjanak. Ha az első szereplő szeme sarkában netán a rosszallás ránca jelent meg, a felügyelő megrótta az egész vonalat. Ha pedig az ajkát összeszorította, ne adj isten, fenyegetően tekintett a nézőközönségre, kifejezett és derült félelem ült az arcokra. Egyébként is folyton szigorú maszkot viselt, és emiatt összecsattantak a bokák. Ennek alapján szerénytelenség nélkül állíthatta magáról - mint a nevezetes felléptekor hivatkozott is rá-,hogy sokat tett a tekintélye. Azon az emlékezetes előadáson azonban megdöbbentően kellett észlelnie, hogy a közönség néha nem csak néz, de kérdez. Éppen a bős-nagymarosi erőmű című tragédiában alakított hódoló szerepet, mikor közbekiáltások hangzottak el, hogy "nocsak", "de hisz", "jaj miért"? Erre ő azzal válaszolt, hogy kilátásba helyezte: ha nem tetszik, holnap este nem lesz villany a reflektorban. Ez a dolog mindenkit áramütésszerűen megrázott. S a vibráló tekintet kereszttüzében egyesekben fel sem vetődött, hogy az a holnap nem egészen a legközelebbi napfelkelte után, de esetleg 2016-ban lesz, mikor az igazgatóság az utolsó groschenig visszafizeti a felvett hitelt Ausztriának. Mikor ez a generáció már sem bős(z), sem hős nem lesz, viszont özönvizet - azt kaphat. A primadonna kiesett a szerepéből annál a kérdésnél is, amely szintén az igazgatóság több mint három évtizedes pazarlására vonatkozott, és azt firtatta, hogy miért kapnak indokolatlanul magas nyugdíjat - sok mással együtt - a színház nagy deficitjét pazarló gazdálkodásukkal elősegítő vezetők? Itt a primadonna tagadta, hogy a színház valóban a tönk szélén állna. Ez már csak azért is elképzelhetetlen, mert ő maga is rengeteget dolgozott és tett. Egyébként is fel fog még lépni a régi part, azaz pártoldalon- Ami korábban nem fordult elő vele: 41 kérdésből 17-re már nem futotta az erejéből. Ekkor ültek fel a színpadra a bokacsattogtató statiszták. Egytől egyig úgy csináltak, ahogy ezt a tanárnőjük tanította. Öten voltak, de lehettek volna akárhányan, mert évtizedekig kópiaszámra ontotta az ilyen, meg olyan hasonmást a színházi kelléktár. (...) a régi színpadból, a színjátékból mindenkinek elege van. Pest megyei hallgatóinknak feltehetően nem kell bemutatni Örsi Éva jegyzetének kiérdemesült közéleti primadonnáját. Miként azon szerencséseknek sem, akik hozzájutottak a rövid idő alatt rendkívül keresetté vált új folyóirat decemberi számához. A többiek kedvéért azonban most kivonatosan ismertetjük a Hitel tudósítását. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MDF gödöllői jelentése - 1. folyt.
|
1988. november 22-én a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete meghívására a Hazafias Népfront rendezésében Cservenka Ferencné, Gödöllő és Isaszeg országgyűlési képviselője, találkozott választóival, mintegy 80 választópolgárral. A jelenlévők körülbelül 40 százaléka a Magyar Demokrata Fórum tagja volt. Körülbelül 40 százalék a két helység állami, párt- és gazdasági vezetőiből állt. Cservenka Ferencné félórás előadást tartott a magyar gazdasági helyzetről. Ezt követően a jelenlévők közül 17-en kérdéseket-tettek fel, összesen 41-et. A kérdezőkből 11 Demokrata Fórum-tag volt, és 1 pártvezető. Az első felszólaló személy szerint tette felelőssé Cservenka Ferencnét az ország helyzetéért. A második csalódottságának adott hangot, mivel a képviselőnő gazdasági előadásában semmi olyan információ nem volt, amit az újságokban ne lehetett volna olvasni. Ezután azt kérdezte a képviselőnőtől, miként szavazott Bős-Nagymaros ügyében? Hogyan foglalt állást a név szerinti szavazásról a parlamentben, mit szólna ahhoz, ha Magyarországon többpártrendszer lenne? A harmadik kérdező - aki az első kettőhöz hasonlóan szintén a Demokrata Fórum tagja - azt tudakolta Cservenkánétól, miként vélekedik arról, hogy a magyar parlament tagjai valóban a népet képviselik? A következő felszólaló arra kért választ: mi az oka annak, hogy az ország, és szűkebb hazája Gödöllő milyen helyzetbe jutott, és Cservenka Ferencné milyen szerepet játszott ebben? További kérdések hangzottak el a Munkásőrségről, a párt költségvetéséről, a jelenlegi helyzetért felelős vezetők indokolatlanul magas nyugdíjáról, az adórendszerről. A képviselőnő a kérdések zömét provokatívnak minősítette. Néhány példa a rájuk adott válaszaiból: Bős-Nagymaros kell, mert különben nem lesz áram. A név szerinti szavazásról azt mondta, őt nem érdekli, hogy a pártban a képviselőtársa miként szavaz. A többpártrendszerről kijelentette: ha nagyon akarják - legyen. Amikor az egyik közbeszóló megkérdezte, hogyan fog ő erről a parlamentben szavazni, egy másik pedig arra kérte Cservenkánét, hogy döntsön a parlament a többpártrendszer mellett, a képviselőnő szó szerint ezt válaszolta: Én még nem tudom, hogy mit fogok támogatni - majd hozzátette: ő élt többpártrendszerben, és tudja, mi az. Senkinek sem kívánja. Ezután Cservenkáné azt fejtegette, hogy mennyit tett Gödöllőért, az országért és annak a bizonyosságának adott kifejezést, hogy a párt vissza fogja szerezni régi tekintélyét. Ekkor már este 8 óra volt és a Hazafias Népfront vezetője, aki összehívta az ülést, be akarta rekeszteni, de az első hozzászóló kijelentette, hogy a képviselőnő a 41 kérdésből csak 17-re adott választ. Cservenka Ferencné hajlandó volt ott maradni, ekkor azonban hozzászóltak a jelenlévő gödöllői állami, párt és gazdasági vezetők is. Védelmükbe vették Cservenka Ferencnét, a Munkásőrséget, az MSZMP-t, sőt a Politikai Bizottság által elismert hibás politikát is. Az ülés végén még valaki reménykedve kérdezte: Cservenka Ferencné az országgyűlésben a népet fogja-e képviselni? Mire Cservenkáné határozottan válaszolta: nem. A pártot. Mindezen tények ismeretében a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete részéről az alábbi kérdések merültek fel: Elutasítja-e például képviselőnk a mostani kormány reformpolitikáját, és lehetséges hogy a régi hibás politikát fogja támogatni? Törekszik-e párbeszédre a választókörzeti lakossággal, vagy pedig a 40 ezer fős választókörzet nevében saját maga véleményét képviseli? Továbbra is ragaszkodik a képviseleti mandátumához? Megfelelő időpontban ne kezdeményezzük-e képviselői mandátuma törvényes módon történő visszahívását? Alkalmas-e egyáltalán Cservenka Ferencné arra, hogy ezt a funkcióját betöltse? A gödöllői választógyűlés több szempontból is figyelemreméltó. Ami engem illet, különösen azt tartom előrelépésnek, hogy a Demokrata Fórum helyi tagjai fontolóra veszik az olyan képviselő visszahívását, aki el sem titkolja, hogy nem lakosság, hanem a pártérdek képviselője. +++ hg/kt
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|