|
|
|
|
A parlament ülése - 1. folyt.
|
A pártalapítás kérdése némileg bonyolultabb dolog szerintem. Elsőrendű politikai kérdés. Itt a kormány a középutat választotta ebben a kérdésben. Ha nem ezt választja, akkor erősebb lett volna a visszahúzó, ellenálló megnyilvánulás, és nagyobb vitának lettünk volna kitéve. Nem ilyen gyenge hangon nyilvánult volna meg a retrográd oldal, mint ahogy itt most megnyilvánult. Ugyanakkor én garanciát látok ebben a kormányban arra, hogy még ebben az évben rövid időn belül meg fogja alkotni a párttörvényt, és akkor teljes lesz az egyesülési jog érvényesülése. Egyébként az alternatív szervezetek egy része is ezekkel ért egyet, ezzel a formulával ért egyet. Megnevezni nem óhajtom őket, mert nem kívánok diszkreditálni senkit. Ugyanis ők nagyon jól látják, hogy egy elhamarkodott pártalapítási kísérlet, vagy ilyen kísérletek sorozata, csak a kormány és a hatalom malmára hajtaná a vizet. Ha a kormány most itt valóban taktikázni akart volna, akkor azonnal elindította volna a pártalapítások engedélyezését, és utána fölényesen bemutatta volna ezek komikus voltát. - Hol van a logika abban, hogy az új törvény elfogadásáig be lesz tiltva a politikai pártok alakítása? - Nem lesz betiltva. Csak nem lesznek rögzítve, nem lesznek regisztrálva, mint pártok - ezért a pártokkal való egyezkedés nem kezdődik el a nyár vége előtt. Jelenleg is bárki pártnak nevezheti magát minden represszív következmény nélkül, csak az állam nem ismeri el őket. - Az elmúlt pár hónap folyamán a politikai reformmozgalom ténylegesen felgyorsult. Mi ennek a felgyorsulásnak a katalizátora? - A katalizátor maga a gazdasági, társadalmi válság természetesen, de az az elismerés is, ami a májusi pártértekezleten jött, hogy ezt a válságot csak egy ilyen nyomással lehet kezelni. Ezért van reformhelyzet, szerintem, mert a felül lévők és az alul lévők között kapcsolat jött létre ezekben a kérdésekben. - Októberben Nyers Rezső frakciók lehetőségéről beszélt a kommunista-, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárton belül a következő kongresszus idejére. A politikai reformfolyamat elmúlt három hónap alatt történt fejleményei nyomán még mindig frakciókról - vagy inkább: most már új pártokról lenne szó? - Pontosítani szeretném: platformokról beszélt a párton belül, de kétségtelenül a platformszabadság is más megvilágításba kerül, ha kommunisták pártja versenyhelyzetbe jut a többi párttal szemben. Mert ebben az esetben nem a párton belül kell lejátszani a pluralizmust, hanem a társadalom egész politikai mezőnyében játszani. És én ezt tartom tisztább és normálisabb helyzetnek. Ami nem zárja ki, hogy a párton belül is létrejöhetnek áramlatok, de azok ki is válhatnak akkor a pártból. - Az ön utóda a Hazafias Népfront élén meglehetősen konzervatív beszédet mondott. Saját nézeteit fejezte ki, vagy szavai a Hazafias Népfront vezetőségén belüli centrista eltolódást tükrözik-e? - Nem hiszem, hogy ez konzervatív beszéd volt, inkább az a gyanúm, hogy ez egy ilyen hivatali elszámolás volt a társadalmi vitáról, és nélkülözte a szükséges politikai bátorságot. Jobb lenne, ha erről nem beszélnénk, mert az utódomról nem szeretek, illetve nem jó szólni. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|