Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Alternatív vélemények az Országgyűlés tegnapi ülésszakáról


London, 1989. január 11. (BBC, Panoráma) - Milyen visszhangra talál
Magyarországon az Országgyűlés tegnap lezajlott ülése? Elsőként
telefonon Baranyai Tiborral, a szociáldemokrata mozgalom egyik
vezetőjével beszéltem, s megkérdeztem tőle: hogyan értékeli azt az
új fejleményt, hogy az Országgyűlésen elfogadták az új törvényt,
amely lehetővé teszi a politikai szervezetek működését?
    
    - Természetesen ez egy előrelépés az eddigi állapotokhoz képest, de
mindenesetre mi, szociáldemokraták ennek a hétnek az elején, tehát
hétfőn nyilvánosságra hoztuk, hogy az eddigi mozgalmi
elnevezésünket párttá változtatjuk, és a jövőben mint Magyarországi
Szociáldemokrata Párt kívánunk működni. Tettük ezt a lépést azért
hétfőn, mert meg akartunk előzni egy esetleges megszorító
rendelkezést - ami előfordulhatott volna - az egyesületi
törvényben.
    
    Az, hogy a külön párttörvényt hat hónap múlva, vagy hat hónapon
belül kívánja a kormány meghozni - ez szerintünk időhúzás, és az
ellenzék számára nehezebbé teszi, hogy esetleg az 1990-es
választásokra fel tudjon készülni.
    
    - Az új törvény - ha érvénybe lép, ahogyan előre jelezték
augusztusban - hogyan befolyásolja működésüket majd?
    
    - Gyakorlatilag itt nem a törvény az egyetlen akadály, ami
tulajdonképpen nehézzé teszi egy valódi ellenzéki pártnak a
szerveződését, hanem az is, hogy nekünk nincs sajtónk. A különböző
magyar lapok mind az MSZMP tulajdonában vannak, vagyis az ő
utasításuk szerint közölnek vagy hallgatnak el dolgokat.
    
    - A Kisgazdapárt is alig hat hete alakult újjá. Egyik szóvivőjének,
Pártay Tivadarnak szintén feltettem a kérdést. Egyrészt: hogy
hogyan értékeli az Országgyűlés tegnapi ülésén történt
fejleményeket? Mit gondol az új törvényről, és milyen nehézségekre
számít mint a Kisgazdapárt egyik vezetője?
    
    - A tegnapi ülés egy óriási változást jelent a például fél évvel,
vagy egy évvel ezelőttiekhez képest. Folyamatosan változik meg a
parlamentnek az arculata, a hangulata, ami megnyilvánul a
határozatokban, felszólalásokban. Nem jónak tartom azt a
körülményt, hogy a hatalmon lévő párt nem kezdeményez, hanem a
közvélemény nyomása után kullog, vagy ballag - mondjuk így.
    
    A tegnapi ülés a már a bizottságokban kialakult és előkészített
törvényjavaslat elfogadásával zárult, amely hosszú és nehéz harcok
árán jött létre - tehát kétségtelenül előremutatónak mondható. Mi
reméljük azt, hogy ezek a törvények és javaslatok - feltéve, ha a
most mégiscsak beszúrt passzus az egyesülési törvényben, hogy a
pártokra vonatkozó törvényt később hozzák meg, azzal a
módosítással, hogy augusztus elsejéig ezt a kormánynak elő kell
terjeszteni - ha ez nem támaszt különböző gátakat és akadályokat,
akkor ez a törvény elfogadható és kielégítő. És ez azt jelenti,
hogy a Kisgazdapárt igen komoly reményekkel indulhat a szerintünk
még az idén megtartandó tanácsi, de legkésőbb jövőre megtartandó
országgyűlési választásokon is - akkor az akadályok ellenére,
amiket mi ötven év alatt megszoktunk alaposan - az akadályok
ellenére is komoly eredményre számítunk. Nem egy többségre esetleg
- de egy igen jelentős parlamenti és tanácsi részvételre.
    
    Természetes, hogy a felkészülésnél nagyon sokat ront ez az
elhúzódás, amelyik a beiktatott passzusra, vagy a pártokra külön
törvényt hoz augusztus l-ig. Tehát ha augusztus 1-jén léphetnek
bizonyos tevékenységre a pártok - mert hát ez bizonytalanságban
tart bennünket - akkor bizony egy szeptemberi vagy novemberi, vagy
októberi választás esetén ez nagyon rövid idő a felkészülésre.
    
    - Az Inconnu Független Művészcsoport egyik vezetőségi tagját:
Molnár Tamást kérdeztem meg, hogy valóban elképzelhető-e szövetség
a párt és az ellenzék, illetve az alternatív csoportok között?
    
    - Úgy gondolom, hogy a párt valószínűleg ki tud alakítani átmeneti
szövetséget az alternatív mozgalmakkal. Ezt azonban hangsúlyozom:
számomra az alternatív mozgalom és az ellenzéki mozgalom két külön
dolog. Tehát úgy gondolom, hogy a radikális ellenzékkel valószínű
hogy nem fog semmiféle koalíciót kialakítani, hiszen nincs partneri
kapcsolat és viszony köztük. Nem is volt, és valószínű hogy nem is
lesz. A társadalmi igazságosság és jogszerűség irányába tett
korlátozott lépésekkel a párt valószínű ellensúlyozni akarja azt a
gazdasági csődtömeget, amelyet az előző vezetés hagyott hátra.
    
    A párt időt húz, halogató taktikájához partnereket keres, célja
valószínűleg a hatalom megtartása. Ezek a különalkuk, vagy
úgynevezett "engedmények" sokszor nem érintik a lakosság egészét és
többségét. Az emberek csalódottak, hatalmas rés tátong a valóság és
az ígéretek között. A lakosság méltán bizalmatlan az
értelmiségiekkel szemben - és itt az alternatívokkal szemben is -,
hiszen többször tanúja volt annak, hogy a feje felett különalkukat
kötöttek, kiárusították érdekeit.
    
    Azt is tapasztalhatjuk, hogy a párt és a kormány nem enged
gazdasági és politikai akaratából, akár konfrontáció útján is
kizsigereli a tömegeket - a terheket egyértelműen nem a
nagyvállalatokra, nem az intézményekre, hanem a tömegekre, a
tömegek vállára helyezi.
    
    Egy esetleges koalícióban - úgy gondolom - ismét kisebbségben lenne
a népképviselet és a népakarat. Ez fokozná a bizalmatlanságot, és
nem nyújtana más kiutat, mint sorozatos, és egyre mélyülő
konfliktusok lehetőségét.
    
    Berecz János tegnap a parlamenti beszédében lényegében kezet
nyújtott az alternatív mozgalmaknak. Azt gondolom, hogy ezt a kezet
a kompromisszumokra épülő népi politika - amelyet az MDF képviselt
- elfogadta, és már azt gondolom, hogy a jövőben is elfogadja. A
reformkommunisták partnerei pedig minden valószínűség szerint a
hajdani revizionisták lehetnek. Itt is szó lehet egy áttételes,
kevésbé nyílt együttműködésről. +++


1989. január 11., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD