|
|
|
|
Alternatív vélemények az Országgyűlés tegnapi ülésszakáról
|
London, 1989. január 11. (BBC, Panoráma) - Milyen visszhangra talál Magyarországon az Országgyűlés tegnap lezajlott ülése? Elsőként telefonon Baranyai Tiborral, a szociáldemokrata mozgalom egyik vezetőjével beszéltem, s megkérdeztem tőle: hogyan értékeli azt az új fejleményt, hogy az Országgyűlésen elfogadták az új törvényt, amely lehetővé teszi a politikai szervezetek működését? - Természetesen ez egy előrelépés az eddigi állapotokhoz képest, de mindenesetre mi, szociáldemokraták ennek a hétnek az elején, tehát hétfőn nyilvánosságra hoztuk, hogy az eddigi mozgalmi elnevezésünket párttá változtatjuk, és a jövőben mint Magyarországi Szociáldemokrata Párt kívánunk működni. Tettük ezt a lépést azért hétfőn, mert meg akartunk előzni egy esetleges megszorító rendelkezést - ami előfordulhatott volna - az egyesületi törvényben. Az, hogy a külön párttörvényt hat hónap múlva, vagy hat hónapon belül kívánja a kormány meghozni - ez szerintünk időhúzás, és az ellenzék számára nehezebbé teszi, hogy esetleg az 1990-es választásokra fel tudjon készülni. - Az új törvény - ha érvénybe lép, ahogyan előre jelezték augusztusban - hogyan befolyásolja működésüket majd? - Gyakorlatilag itt nem a törvény az egyetlen akadály, ami tulajdonképpen nehézzé teszi egy valódi ellenzéki pártnak a szerveződését, hanem az is, hogy nekünk nincs sajtónk. A különböző magyar lapok mind az MSZMP tulajdonában vannak, vagyis az ő utasításuk szerint közölnek vagy hallgatnak el dolgokat. - A Kisgazdapárt is alig hat hete alakult újjá. Egyik szóvivőjének, Pártay Tivadarnak szintén feltettem a kérdést. Egyrészt: hogy hogyan értékeli az Országgyűlés tegnapi ülésén történt fejleményeket? Mit gondol az új törvényről, és milyen nehézségekre számít mint a Kisgazdapárt egyik vezetője? - A tegnapi ülés egy óriási változást jelent a például fél évvel, vagy egy évvel ezelőttiekhez képest. Folyamatosan változik meg a parlamentnek az arculata, a hangulata, ami megnyilvánul a határozatokban, felszólalásokban. Nem jónak tartom azt a körülményt, hogy a hatalmon lévő párt nem kezdeményez, hanem a közvélemény nyomása után kullog, vagy ballag - mondjuk így. A tegnapi ülés a már a bizottságokban kialakult és előkészített törvényjavaslat elfogadásával zárult, amely hosszú és nehéz harcok árán jött létre - tehát kétségtelenül előremutatónak mondható. Mi reméljük azt, hogy ezek a törvények és javaslatok - feltéve, ha a most mégiscsak beszúrt passzus az egyesülési törvényben, hogy a pártokra vonatkozó törvényt később hozzák meg, azzal a módosítással, hogy augusztus elsejéig ezt a kormánynak elő kell terjeszteni - ha ez nem támaszt különböző gátakat és akadályokat, akkor ez a törvény elfogadható és kielégítő. És ez azt jelenti, hogy a Kisgazdapárt igen komoly reményekkel indulhat a szerintünk még az idén megtartandó tanácsi, de legkésőbb jövőre megtartandó országgyűlési választásokon is - akkor az akadályok ellenére, amiket mi ötven év alatt megszoktunk alaposan - az akadályok ellenére is komoly eredményre számítunk. Nem egy többségre esetleg - de egy igen jelentős parlamenti és tanácsi részvételre. Természetes, hogy a felkészülésnél nagyon sokat ront ez az elhúzódás, amelyik a beiktatott passzusra, vagy a pártokra külön törvényt hoz augusztus l-ig. Tehát ha augusztus 1-jén léphetnek bizonyos tevékenységre a pártok - mert hát ez bizonytalanságban tart bennünket - akkor bizony egy szeptemberi vagy novemberi, vagy októberi választás esetén ez nagyon rövid idő a felkészülésre. - Az Inconnu Független Művészcsoport egyik vezetőségi tagját: Molnár Tamást kérdeztem meg, hogy valóban elképzelhető-e szövetség a párt és az ellenzék, illetve az alternatív csoportok között? - Úgy gondolom, hogy a párt valószínűleg ki tud alakítani átmeneti szövetséget az alternatív mozgalmakkal. Ezt azonban hangsúlyozom: számomra az alternatív mozgalom és az ellenzéki mozgalom két külön dolog. Tehát úgy gondolom, hogy a radikális ellenzékkel valószínű hogy nem fog semmiféle koalíciót kialakítani, hiszen nincs partneri kapcsolat és viszony köztük. Nem is volt, és valószínű hogy nem is lesz. A társadalmi igazságosság és jogszerűség irányába tett korlátozott lépésekkel a párt valószínű ellensúlyozni akarja azt a gazdasági csődtömeget, amelyet az előző vezetés hagyott hátra. A párt időt húz, halogató taktikájához partnereket keres, célja valószínűleg a hatalom megtartása. Ezek a különalkuk, vagy úgynevezett "engedmények" sokszor nem érintik a lakosság egészét és többségét. Az emberek csalódottak, hatalmas rés tátong a valóság és az ígéretek között. A lakosság méltán bizalmatlan az értelmiségiekkel szemben - és itt az alternatívokkal szemben is -, hiszen többször tanúja volt annak, hogy a feje felett különalkukat kötöttek, kiárusították érdekeit. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a párt és a kormány nem enged gazdasági és politikai akaratából, akár konfrontáció útján is kizsigereli a tömegeket - a terheket egyértelműen nem a nagyvállalatokra, nem az intézményekre, hanem a tömegekre, a tömegek vállára helyezi. Egy esetleges koalícióban - úgy gondolom - ismét kisebbségben lenne a népképviselet és a népakarat. Ez fokozná a bizalmatlanságot, és nem nyújtana más kiutat, mint sorozatos, és egyre mélyülő konfliktusok lehetőségét. Berecz János tegnap a parlamenti beszédében lényegében kezet nyújtott az alternatív mozgalmaknak. Azt gondolom, hogy ezt a kezet a kompromisszumokra épülő népi politika - amelyet az MDF képviselt - elfogadta, és már azt gondolom, hogy a jövőben is elfogadja. A reformkommunisták partnerei pedig minden valószínűség szerint a hajdani revizionisták lehetnek. Itt is szó lehet egy áttételes, kevésbé nyílt együttműködésről. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|