Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Országgyűlés

München, 1989. január 10. (SZER, Világhíradó) - Ma folytatta
decemberben felfüggesztett ülését a parlament. Hogy miért is
kellett akkor elnapolni az ülést, és hogy most mennyivel jutottak
előbbre a napirendre tűzött kérdések megoldásában, arról Kasza
László beszél:
- Megint azoknak lenne igazuk, akik úgy gondolják, hogy a politikai
vezetés elsődleges célja az időhúzás? A parlament mai eseményei -
és ez a legenyhébb fogalmazás - nem mondanak ellent a tételnek.
    
    Módosították az alkotmányt, de az örvendetes intézkedések csak
akkor lépnek majd érvénybe, ha végrehajtásukhoz törvény is
születik. Más esetben rég esedékes törvényeket hoztak, amelyek
végrehajtása viszont az új alkotmány életbe lépésétől függ. De
siessünk hozzáfűzni: ennek ellenére- is fontos határozatok
születtek ma a Parlamentben.
    
    A "neki-neki, meg vissza" stílus inkább azt mutatja, milyen nehéz
kikeveredni abból a politikai, társadalmi zsákutcából, amelybe a 40
éve uralkodó párt vitte az országot. És különösen nehéz akkor, ha
még mindig ott vannak a "pujafrigyesek", akik arcpirulás nélkül
állnak a szónoki emelvényre és mondják: a demokratizálódás
anarchiát szül. De hála istennek, ma már felállhatott dr. Balla Éva
budapesti képviselő is, és félreérthetetlenül válaszolhatott: az
elmúlt évtizedek legnagyobb káosza - amelynek következményeit most
szenvedjük - a felszínen nyugodt egypártrendszerben dúlt.
    
    Az alkotmánymódosítással bevezették az Alkotmánybíróság
intézményét. Nagy lépés ez a hármas pillérre épülő demokratikus
társadalom felé, amely a több párt képviselőiből a nép által
választott parlamentre, mint törvényhozó testületre, a parlament
határozatait végrehajtó kormányra és az Alkotmány, valamint a
törvények előírásának betartására ügyelő független bíróságra
alapul. Kár, hogy egy képviselő - szemben az ebben a kérdésben
liberálisabbnak tűnő kormány beterjesztésével - eredményesen
tiltakozott a bíróság teljes függetlensége ellen. Az eredmény: a
parlament a jövőben is kérdőre vonhatja a Legfelső Bíróság elnökét.
    
    A módosított Alkotmány lehetővé teszi az alternatív katonai
szolgálatot azok számára, akik vallási, vagy lelkiismereti okból
nem fognak fegyvert. Az új paragrafus végrehajtásához még törvény
kell. Csak akkor tudjuk majd meg, hogy kielégíti-e ez az igényeket,
vagy szemfényvesztésről van szó. A kormány közzétett
törvényjavaslata - amely gyakorlatilag 36 hónap kényszermunkát
jelent - elfogadhatatlan.
    
    Mivel nem tették közzé, nem ismerjük az egyesülési és gyülekezési
joggal foglalkozó törvény végleges szövegét. Az átdolgozott
törvényjavaslat lényegesen jobb volt az eredetinél. Kérdés, hogy ez
került-e elfogadásra a képviselők elé. Az azonban biztos, hogy
ennek csak egy része léphet érvénybe. A pártalakítás lehetőségét
szabályozó paragrafusok csak a még mindig kidolgozás alatt álló
párttörvény és új alkotmány elfogadása után válnak érvényessé.
    
    Azok a törvények, amelyekkel ma foglalkozott a parlament, a
társadalom nyomására születtek, fogantak. A független mozgalmak
képviselői voltak azok, akik megfogalmazták ezt a társadalmi
igényt.
    
    Figyelemre méltó, ahogy Berecz János, a Központi Bizottság titkára
elismeréssel nyilatkozott ezen mozgalmak jelentős részéről. A
korábban is kiemelt Magyar Demokrata Fórum és Új Márciusi Front
mellett ide sorolta többek között a kisgazdák szerveződését, a
Szabad Demokraták Szövetségét is. Kár, hogy folytatva a megosztásra
irányuló jó és rossz ellenzék-taktikát, kihagyta a felsorolásból
például az egyik legfontosabb és legnépszerűbb független
szervezetet, a Fideszt. Pedig Berecz Jánosnak lassan észre kellene
vennie, hogy ez a módszer ma már nem válik be. +++


1989. január 10., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD