Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Alternatív katonai szolgálat

(Krassó György)
München, 1989. január 10. (SZER, Világhíradó) - A budapesti rádió
is beszámolt arról, hogy több független szervezet az alternatív
katonai szolgálat bevezetését szorgalmazó, petíciót juttatott el az
Országgyűléshez. Ehhez kapcsolódik az örvendetes hír, amelyet
Krassó Györgytől hallanak Londonból:
- Közel két évet töltött az ország különböző börtöneiben Keszthelyi
Zsolt, és ma reggel Márianosztrán szabadlábra helyezték. A magyar
kormányzat a jelek szerint már kezd eljutni odáig, hogy a katonai
szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók ügyében legalább a
köztörvényes elítéltekéhez hasonló mércét alkalmazzon.
    
    Keszthelyi Zsolt büntetésének ugyanis elengedték a negyedrészét -
pontosabban szólva feltételesen szabadlábra helyzeték, ami
általános gyakorlat, a nem visszaeső közbűntényesek esetében. Igaz:
Keszthelyi a börtönben megtartott pénteki, úgynevezett kedvezmény-
tárgyaláson azt mondta a bírónak, hogy nem kér semmiféle - úgymond
- kedvezményt, jó magatartására való tekintettel mégis kitették a
börtönből. Mivel nemrégiben Tiller József lelkiismereti
szolgálatmegtagadó büntetésének is elengedték a negyedrészét,
Keszthelyit édesanyja és barátai, akik számítottak esetleges
szabadon bocsátására, a márianosztrai börtön előterében várták, és
együtt tértek vissza Budapestre.
    
    Keszthelyi 1963-ban született Baján, és Szegeden, majd Budapesten
járt egyetemre. Egyik szerkesztője volt az "Égtájak között" című,
kezdetben engedélyezett, majd illegális, mindmáig megjelenő
független folyóiratnak, és Pofon címmel önálló folyóiratot is
indított. 1987 februárjában házkutatást tartottak nála, valamint
Talata József szerkesztő-társánál, és elkobozták egy új lap előző
éjjel szitanyomással készített példányait.
    
    Keszthelyi Zsoltot behívták katonának, de ő visszaküldte
katonakönyvét a kiegészítő parancsnokságnak egy nyilatkozat
kíséretében, amelyben közölte, hogy nem hajlandó olyan hadseregben
szolgálni, amely nem áll demokratikusan megválasztott kormány
ellenőrzése alatt.
    
    Keszthelyit február 25-ikén letartóztatták, és először három, majd
jogerősen két és fél év börtönre ítélték. Hozzátartozóitól és
barátaitól elszigetelték, börtönből börtönbe szállították,
leveleinek nagy részét nem kapta meg, és Márianosztrán eleinte
olyan közbűntényesekkel tették egy zárkába, akik a börtönőrök
hallgatólagos beleegyezésével rendszeresen súlyosan bántalmazták.
    
    Magyarországon számos tiltakozás hangzott el ügyében, és Keszthelyi
Zsolt Bizottság alakult, nem sokkal letartóztatása után. Tüntetések
folytak Magyarországon és Lengyelországban is kiszabadításáért, és
nyugati országokból Keszthelyi szabadlábra helyezését követelő
leveleket és táviratokat küldtek a magyar hatóságokhoz.
    
    Keszthelyi börtönben tartása egyre kényelmetlenebbé kezdett válni a
magyar kormányzat számára - különösen az után, hogy idén többször
is elkötelezte magát az alternatív civilszolgálat bevezetésére -
vagyis arra, amit Keszthelyi Zsolt még az utolsó szó jogán is
követelt.
    
    A civil szolgálatról szóló törvény parlamenti tárgyalása azonban
késik, bár éppen ma ígérték meg, hogy hamarosan sorra kerül. 14
alternatív független szervezet nevében Bognár Mikolta, Holczer
Tibor, Kocsis Imre, Nagy Jenő, Rockenbauer Zoltán, Talata József és
a 4-6-0 Békecsoport egy tagja épp tegnap adta át a Parlamentben azt
a levelet, amely követeli, hogy az új törvény megszületéséig
azonnali hatállyal engedjék szabadon a még mindig börtönbe és
fogházba zárt fiatalokat.
    
    Keszthelyi Zsolt elmondta, hogy a börtönben az utóbbi időben jobb
volt a bánásmód. Ami őt illeti, egyelőre tanulni szeretne, és
ismerkedni a bebörtönzése óta sok mindenben megváltozott
magyarországi helyzettel. +++


1989. január 10., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD