|
|
|
|
Szovjet csapatkivonások
|
(Zsille Zoltán) München, 1989. január 10. (SZER, Világhíradó) - Magyarország kis ország, de az élsportban és a politikai nyilatkozatok egy vezető főre eső termelésében - különösen az utóbbi időben - felveszi a versenyt a nagyhatalmakkal. Grósz Károly pártfőtitkár ezúttal egy japán gazdasági napilapnak nyilatkozott gazdasági és politikai kérdésekről a tőle megszokott, általa továbbfejlesztett dialektikával. Ez a dialektika nemcsak a múltbeli ideológiai korlátokat töri át, amelynek szükségességét hangsúlyozta, hanem az arisztotelészi logika szabályait is könnyedén áthágja: egy és ugyanazon vonatkozásban állítja és tagadja ugyanarról ugyanazt. A piaci elvek csaknem korlátlanul fognak érvényesülni - mondja, majd hozzáteszi, hogy a magántulajdon részesedésének elméleti határa akár 50 százalék is lehet. Korlátlanul - magyarul eddig azt jelentette: 100 százalékosan. Csaknem korlátlanul - a legújabb dialektikában azt jelenti: maximum fele részben. Grósz beszélt a szovjet csapatok részleges kivonásának közeli megkezdéséről is. Hogy ez mit is jelenthet politikailag, arról hallgassák meg Lengyel Szaniszlót: - Az már igazán a kákán való csomó keresése lenne, ha rosszallóan csóválnánk a fejünket, vajon miért egy távol-keleti gazdasági napilap, a Nihon Keizai Shimbun közvetítésével értesül a magyar választópolgár egy olyan fejleményről, amely a lehető legközelebbről érinti. Miért nem tart a pártfőtitkár, illetve egy eszményibb világban inkább a miniszterelnök odahaza sajtóértekezletet, és miért nem örvendezteti meg hallgatóságát a jó hírrel: hamarosan egy nagyon apró lépéssel közelebb kerül a hőn áhított szuverenitáshoz, és a megszállók egy része szedi a sátorfáját - ha szedi, mert az ilyen egyoldalúan bejelentett fegyverzet- és csapatcsökkentésekkel éppen az a probléma, hogy a nemzetközi ellenőrzésre nem hoztak létre megfelelő gépezetet. Nem tudhatja az annyiszor becsapott ember, hogy azok helyett, akik mondjuk Záhonynál kimennek, nem jönnek-e be mások Beregsuránynál. Vagy az agyonhangoztatott nyíltság korszakában ne legyünk ilyen ünneprontóan szkeptikusak? Nos, a jól ismert mondás szerint a bizalom jó, az ellenőrzés még jobb. A Magyarországon történelmileg kialakult körülmények között a társadalmi ellenőrzésnek megnyugtató módja például az lehetne, ha a honvédelemi miniszter, vagy a kormányszóvivő nyilvánosságra hozná, mi lesz a sorsa a kivonuló szovjet csapatok által kiürített és a magyar nép elidegeníthetetlen tulajdonát képező repülő- és gyakorlótereknek, laktanyáknak és egyéb létesítményeknek. Továbbra is a szovjet hadsereg fennhatósága alatt maradnak, vagy a Magyar Néphadsereg, ne adj isten, a Munkásőrség kezelésébe kerülnek? A nem kifejezetten tőkegazdag nemzetgazdaságnak pedig nem jönnének rosszul a felszabaduló termőterületek, épületek, nem utolsó sorban pedig a szovjet tiszti családok által kiürített lakások. Ezek fölött például védnökséget vállalhatna a KISZ, amely az utóbbi időben vedlések sorozatával akarja bizonyítani, hogy valóban a fiatalság érdekeit képviseli. Nos, itt a kiváló alkalom egy látványos gesztusra: juttassák olcsó lakáshoz a fiatal házasokat. No, de túlságosan előreszaladtunk. A szovjet csapatok részleges kivonása - amelyről Grósz Károly a japán lapnak beszélt - még meg sem kezdődött. Arra pedig még utalás sem történt, hogy mikor fejeződik be, mert hát azért résen kell lenni, nehogy az osztrák imperialisták légitámadást intézzenek a szocializmus legnagyobb magyarországi vívmánya, a bős-nagymarosi vízlépcső ellen. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|