|
|
|
|
A magyar áremelések
|
(Sally Ackroyd) London, 1989. január 9. (BBC, Panoráma) - A magyar szakszervezetek bírálták a mai nagy áremeléseket. Azzal vádolták a kormányt, hogy inflációs gazdaságpolitikát folytat. A hivatalos szakszervezeti lap, a Népszava a következőket írta. - Az áremelkedések mély kétségbeesést okoztak az egész országban. Az áremelések a társadalom minden rétegét érintik, különösen azon családok százezreit, melyeknek életszínvonala már egy évtizede folyamatosan romlik. Mától kezdve ugyanis a tej és a tejtermékek ára csaknem 40 százalékkal megy fel, a gyógyszerárak több mint 80 százalékkal, ezenkívül szintén minden alapvető élelmiszer árucikkszolgáltatás ára emelkedni fog - a fűtést is beleértve - az elkövetkezendő néhány hónap során. A Népszava szokatlanul erősen megfogalmazott vezércikkében azzal vádolja a kormányt, hogy az inflációs politikát folytat, s így próbálja kompenzálni a költségvetési deficit nagy részét. A lap szerint az antiinflációs politika ígéret marad mindaddig, amíg a kormány ennyire mélyen nyúl a lakosság zsebébe. A kormány szerint az áremelésekre azért van szükség, hogy így csökkentsék az állami támogatásokat, és segítsék elő egy, az eddigieknél inkább piacorientált gazdaság kialakítását, ahol az árak a valós előállítási költségeket tükrözik. A szakszervezet lapja egyetért azzal, hogy az állami támogatásoknak ez az úgynevezett jelenlegi "burjánzása" valóban tűrhetetlen, azt azonban hangsúlyozza, hogy amennyiben az ország átáll a valós árakra, akkor valós bérekre is szükség van. A lap szerint semmiféle rend és stabilizáció nem képzelhető el mindaddig, amíg a becsületes munkát nem fizetik meg becsületesen. A helyzet valójában úgy áll, hogy a kormány ebben az évben megpróbálja liberalizálni a béreket, ezek elosztását - amennyire csak lehetséges - az egyes vállalatokra hagyja. A közgazdászok szerint azonban ennek eredménye éppen úgy lehet bércsökkentés, mint béremelés. A BBC budapesti tudósítója a továbbiakban hozzáteszi: a házkezelési szolgáltatások árainak emelését többek között a bérlők szövetsége is sérelmezte, a szervezet tiltakozó levelet küldött a miniszterelnökhöz. Erre válaszképpen azt az ígéretet kapták, hogy az elkövetkezendő hetek során tárgyalásokra ülhetnek össze magas rangú kormányhivatalnokokkal. +++
1989. január 9., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|