Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Pozsgay interjú a Magyar Hírlapban

München, 1989. január 5. (SZER, Világhíradó) - Megújuló kormányzási
stílus, alulról építkező társadalom - ezt a címet viseli a
terjedelmes interjú, amelyet a napokban adott Pozsgay Imre
államminiszter a Magyar Hírlapnak.
    
    Pozsgay mondanivalójának legérdekesebb része az MSZMP szerepének
megítélésére vonatkozik. Ehhez fűzi véleményét Vadász János.
    
    - Amióta a politikai reformok kényszerűen napirendre kerültek,
kezdettől fogva az a kulcskérdés, hogy a nagybetűkkel írt PÁRT,
miután vezetői képességébe vetett önbizalmát és társadalmi hitelét
elvesztette, képes-e erről az önkényesen kisajátított és
intézményesített szerepről lemondani. Mert amíg ez nem történik
meg, a társadalmi öntevékenység, a politikai reformok folyamata
merev gátba ütközik, és minél nagyobb árrá dagad, annál komolyabb
feszültség halmozódik föl a gát körül.
    
    A tavalyi májusi változás, azaz Kádár megbuktatása óta időszerű,
hogy az új összetételű hatalmi csoport választ adjon erre a
kérdésre. Eddig csak olyan válaszokat tudott adni, amelyek arról
tanúskodnak, hogy a felelősséget már szélesen megosztaná a
társadalom új mozgalmaival - tekintettel az általa előidézett
válságra -, de magát a hatalmat, vagy annak döntő részét meg
kívánja tartani.
    
    Decemberben Miskolcon ezt Grósz Károly úgy fogalmazta meg, hogy - a
hatalom gyakorlását hajlandók vagyunk megosztani másokkal, de a
hatalmat nem fogjuk megosztani. Ez a tézis önellentmondás, de éppen
ezzel jellemzi a hatalom kétértelmű magatartását.
    
    Most a Magyar Hírlap főszerkesztője Pozsgay Imrének is lényegében
ezt a kérdést tette fel, hivatkozva az említett furcsa tézisre, de
tapintatosan elkerülve, hogy az Grósztól származik.
    
    Nos, Pozsgay válasza következetesebb és ezért is érdemel figyelmet.
    
    Idézem Pozsgayt: - A politikai hatalmat csak az állam körében lehet
és kell meghatározni. Ahogy Marx mondja: " az állam tevékenységéhez
képest minden más magántevékenység, még a pártoké is. Ha egy
politikai párt ezt nem így fogja fel, akkor maga idézi elő a párt-
állam konstrukciót, a párt az állam az államban formációként
jelenik meg, ami éppen a szocializmus elveire mér elviselhetetlenül
nagy csapást".
    
    Pozsgay sajnos legyengíti kijelentése jelentőségét, amikor azt is
bizonygatni próbálja, hogy elméletileg, elvileg soha nem volt szó a
párt diktatúrájáról, csupán a munkás- és néphatalom
érvényesítéséről. Ez természetesen nem felel meg a valóságnak.
    
    Elvben is, kezdettől fogva csak erről volt szó, az élcsapat
diktatúrájáról - legalábbis amióta Lenin mindezt kifejtette és
megvalósította, tehát amióta a kommunista pártok a világra jöttek.
    
    A párturalom, az állam az államban formáció nem sztálinista
torzítás - mint Pozsgay állítja -, hanem éppen az a leninista
születésű jegy, amely a kommunista pártot minden más párttól
alapvetően megkülönbözteti.
    
    Ha ezt a bizonygatást figyelmen kívül hagyjuk, Pozsgay kifejtett
véleménye fontos előrelépésnek tekinthető. Valóban, az államnak a
párttól, illetve többes számban a pártoktól való szétválasztására
van szükség. Ez a feltétele annak, hogy ne legyen többé vezető
párt, hanem csak olyan párt - más pártok között -, amely
történetesen többséggel rendelkezik egy szabadon választott
parlamentben, legalábbis a következő választásig. +++


1989. január 5., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD