Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása

(Kasza László)
München, 1989. január 4. (SZER, Kommentár nélkül) - Az 1988-as
esztendő a független demokratikus csoportok - vagy ahogy manapság
nevezik őket -, alternatív mozgalmak esztendeje volt. Ezen
különféle irányzatok tevékenysége nyomta rá bélyegét az ország
politikai és társadalmi életére. A kormány és párt intézkedései
csupán reakciónak tekinthetők az alternatív irányzatok
tevékenységére.
    
    Kommentár nélkül című műsorunk mai, és jövő heti adásában
ismertetjük ezen csoportok tevékenységét, megnyilvánulásait. A
lista korántsem lesz teljes. A műsoridő keretei arra kényszerítenek
bennünket, hogy csak az általunk legfontosabbnak ítélt eseményekről
tegyünk említést.
    
    A független mozgalmak első megnyilvánulása 1988-ban a Rúzsai
bizottság hármas számú közleményének közzététele volt, január 6-án.
    
    A Rúzsai László kiszabadítására alakult bizottság felhívja a
figyelmet arra, hogy a november 24-én letartóztatott hatvani lakos
tartózkodási helye ismeretlen. A gyűjtőfogház elmemegfigyelő
intézetében tartották fogva 30 napig, de ez a határidő lejárt.
    
    Vádat nem emeltek ellene. A bizottság nyilatkozata kifejezésre
juttatja azt az aggodalmat, hogy a politikailag kényelmetlenné vált
fiatalembert - akit előzőleg választási üléseken történt
felszólalósa, egy szamizdat lap kiadása, illetve az ablakába
kirakott 1956-os forradalmat éltető jelszavak miatt kétszer már
őrizetbe vette a rendőrség -, a pszichiátria módszereivel kívánják
elnémítani.
    
    Körülbelül két hónappal később a Rúzsai ügy azzal fejeződött be,
hogy a rendőrség elejtette a vádat. Rúzsai Lászlóról az általa
választott ideggyógyintézet orvos szakértői szakvéleményt
állítottak ki, amelynek értelmében elmeállapota nem hagy kívánni
valót maga után.
    
    - Január első napjaiban - dátum nélkül - röpiratok ezrei
terjedtek el Budapesten, amelyek a szakszervezetekből való
kilépésre
szólították fel a tagságot. A sokszorosított röplap rámutat arra,
hogy a SZOT nem a munkásokat, hanem a pártot képviseli.
    
    Hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek 17 ezer függetlenített
alkalmazottja van, akiket a tagdíjakból kell eltartani, és akik
ennek ellenére nem tesznek semmit a tagság érdekében.
    
    A röpirat olyan szakszervezet létesítését követeli, amely támogatja
a tagság érdekeit, követeli a sztrájkjog törvénybe iktatását, és
harcol az állampolgári jogokért, közöttük az egyesülési- és
sajtószabadságért.
    
    - 1988 január 9-én nyílt levelet intézett Grósz Károly
miniszterelnökhöz a Társadalompolitikai és Honismereti Klub
tanácsának vezetősége abból az alkalomból, hogy elterjedt hírek
szerint a magyar rendőrség román menekülteket utasít ki az
országból.
    
    A levél aláírói szerint mintegy 150-200-ra becsülik azon menekültek
számát, akiket a magyar hatóságok visszatoloncoltak Romániába.
    
    Ezeket a személyeket a Securitate büntetőtáborba zárja, és nem
egyszer, tettlegesen bántalmazza.
    
    A Grósz Károlyhoz címzett levél követeli a romániai menekültek
részére is a görög, chilei és más hasonló menekültekkel azonos
politikai gyakorlat alkalmazását, és ügyükben minden fontos
intézkedés közzétételét.
    
    - Január 12-én sajtókonferenciát tartottak Für Lajos történész
lakásán abból az alkalomból, hogy több mint 300 író, történész,
szociológus, filozófus és közgazdász, valamint más foglalkozású
magyar értelmiségi szolidaritási nyilatkozatot tett közzé a
november 15-i brassói tüntetés, és sztrájkok ügyében.
    
    - A sajtókonferencián felolvasták annak a nyilatkozatnak a
szövegét, amelyet neves magyar közéleti személyiségek írtak alá. Ez
szolidaritást vállal a brassói tüntetőkkel, elítéli Ceausescu
elnyomó politikáját, és figyelmeztet arra, hogy Ceausescu minden
Romániában élő, demokratikusan gondolkozó személy közös ellensége.
    
    A nyilatkozatot az aláírók nevében a következő személyek jegyezték:
Benda Gyula, Bokor Pál, Csoóri Sándor, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba,
Mészöly Miklós, Szabó Miklós, Vásárhelyi Miklós.
    
    - Az elkövetkező napokban és hetekben több nyilatkozat, röpirat lát
napvilágot, amely elítéli a romániai kormány politikáját, és állást
foglal a külföldre menekülni kényszerülő lakosság mellett.
    
    - Január 30-a:
Parlamentarizmus és demokrácia címmel második konferenciáját tartja
a Jurta Színházban a Magyar Demokrata Fórum.
    
    - Február 1-je:
Néma tüntetés Románia budapesti nagykövetsége előtt. Mintegy 500
részvevő nevében Tamás Gáspár Miklós a falurombolás elleni
tiltakozás szövegét helyezte el a kapu előtt. A tüntetést
megelőzően magyar fiatalok egy csoportja éhségsztrájkot tartott a
nagykövetség közelében.
    
    - Március 6-a:
A Magyar Demokrata Fórum újabb tanácskozást tartott a Jurta
Színházban. A téma ezúttal a határon kívüli magyarság helyzete
volt.
    
    - 1988 március 8:
Feltehetően annak érdekében, hogy megfélemlítsék azokat, akikről
feltételezték, hogy tüntetésen kívánnak részt venni március 15-
ikén, házkutatást tartott a rendőrség Bokros Péternél, Gadó
Györgynél, Gravács Péternél, Demszky Gábornál és Nagy Jenőnél. Egy
nappal később ugyancsak házkutatás volt Solt Ottíliánál.
    
     Akiknél házkutatást tartottak, nyilatkozatban tiltakoztak a
gyanúsítás ellen, hogy egyrészt lázítanának, másrészt gyanús
iratokat talált volna náluk a rendőrség.
    
    Az elkövetkező napokban beidézték a rendőrségre a nevezett
személyeket, és megfenyegették őket, hogy őket teszik felelőssé
minden esetleges rendzavarásért, március 15-én.
    
    (folyt.)


1989. január 4., szerda


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD