Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Demokrácia Magyarországon

(Román István)
München, 1989. január 3. (SZER, Világhíradó) - Egyre több
kommunista vezető nyilatkozik az igazi demokrácia szükségességéről
Magyarországon. De ki tanítsa demokráciára a magyar népet? Erre
válaszol Román István most következő jegyzetében:
- A Kossuth rádió december 29-én sugárzott Első kézből című
adásában a megkérdezett kommunista vezetők mind egyetértettek
abban, hogy az elmúlt esztendő legfontosabb eseménye a májusi
pártértekezlet volt. Érdemes tehát felidézni, mit is tartalmaz az
az állásfoglalás, amelyet egyformán magáénak vall például Berecz
János és Pozsgay Imre, nem is szólva a többi mikrofonvégre kapott
pártnagyságról.
    
    Homályosan, sőt olykor látszólag egymásnak ellentmondásosan
nyilatkoznak a hazai pártvezetők a többpártrendszerről, a politikai
pluralizmusról. A májusi párthatározat azonban - bonyolult
nyelvezete ellenére - elég világos. Az MSZMP elvi irányító
szerepéről nem mond le. És ez a veleje a kommunista párt koalíciós
partnereket kereső magatartásának is. Hadd idézzek ezekből:
"Közös cselekvésre hívunk. Baráti jobbot nyújtunk mindenkinek.
    
    Népfrontos kormányra lesz majd szükség" - és így tovább.
    
    Ami változatlan: a párt és nagy kezdőbetűvel gondolt Bölcs Párt,
amely most elkezdi tanítani a nemzetet a demokráciára, a
jogállamra, az alkotmányos életre. Teljesen függetlenül: ki, vagy
kik mondják ezeket - miből meríti az erkölcsi bátorságot a
demokráciára való nevelésre éppen az a hatalmi csoport, amely
Magyarországon szétverte a demokráciát. Szétzúzta 1945 és 1947
között, és elfojtotta az 1956-os kísérletet! Tegyük hozzá: az a
hatalmi csoport, amely semmiféle demokratikus hagyományokkal nem
rendelkezik.
    
    Tudjuk a lehetséges védekezést: mások voltak akkor a kommunista
párt vezetői. De jogos az a nézet, hogy ez ugyanaz a mozgalom, és
bőven zavaros ideológiai szóhalmazából mindig azt emeli ki, amely
épp alkalmas arra, hogy hatalmát igazolja.
    
    Mégis csak felnőtt hazánkban a négy évtized alatt már egy olyan
nemzedék, amelynek semmiféle politikai tapasztalata nincs arról:
mit jelent az egypártrendszertől eltérő politikai gyakorlat -
hangzik az egyik ilyen pártszentencia.
    
    
Ehhez kapcsolódik egy másik: az 1989-es év egyfajta betanulási
időszak is lesz a demokrácia intézményeinek működtetésére.
    
    Gondolkozzunk el ezeken a szavakon. Ha valóban az elmúlt 40 év
alatt olyan nemzedék nőtt fel Magyarországon, amelyiknek nincs
tapasztalata a többpártrendszerről, akkor éppen a mai kommunista
vezetők tartoznak oda. Miért akarnak akkor - éppen ők! - a
demokrácia tanítómesterei lenni.
    
    Vannak dolgok, amelyeket azonban nem kell mesterségesen
elsajátítani, mert természetesek mint az ösztönök, és ilyen a
politikai szabadság és annak gyakorlása is. A magyar nép
megrágalmazása az a felfogás, hogy a mai társadalom éretlen,
tudatlan, és elveszne, ha szabadon dönthetne a belső politikai
rendszere felől.
    
    A kommunista párt ügyében 1945-ben, amikor nem rá szavaztak az
emberek, nevezte már fasiszták gyülekezetének a magyar társadalmat.
    
    A párt most kegyesebb lett, jelenleg csupán gyakorlatlan a nép a
demokráciában.
    
    Nem kellene inkább megfordítani a tételt? Miként akarják a népet
alkotmányos politikai életre oktatni azok a vezetők, akik immár
négy évtizede egy olyan pártapparátusban nőttek fel, nevelődtek,
amelynek egy célja volt: a demokrácia tagadása és elfojtása. +++


1989. január 3., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD