|
|
|
|
Duna-nap
|
(Sally Ackroyd) London, 1989. január 1.(BBC, Panoráma) - Magyar környezetvédők a mai napot Duna-napnak nyilvánították, és aláírásokat gyűjtenek egy petícióhoz, amelyben népszavazásra hívnak fel, mielőtt tovább folytatják a vízlépcső építési munkálatait. - Sally Ackroyd jelenti Budapestről: - A Duna Kör vezeti a kampányt a vízlépcső megépítése ellen, és már korábban összegyűjtöttek 70 ezer aláírást a petícióhoz, és ehhez jött ma 15.900 további aláírás. Tehát összesen körülbelül 86 ezer aláírásuk van, s az a céljuk, hogy elérjék a 100 ezret, mert ez a szám már elég nagy ahhoz, hogy megmutassa a közvélemény erős voltát, és arra késztesse a kormányt, hogy országos népszavazást hirdessen meg ebben az ügyben. A mai Duna-nap alkalmából az aktivisták a vízlépcső elleni plakátokat ragasztottak föl Budapest legforgalmasabb pontjain és földalatti állomásain, és a csúcsforgalmi utazók sorba álltak, hogy aláírhassák a petíciót. Először fordult elő a Duna Kör megalapítása óta - ami 1984-ben történt -, hogy hirdetéseket tehettek a tagok az állami újságokba, és így előre jelezték a mai nap akcióját. A környezetvédők azt mondják, hogy a nagymarosi gát elcsúfítja a vidéket, veszélyezteti a természet állatvilágát és növényzetét, szennyezi az ivóvizet, és nagyon kicsi, vagy egyenesen semmi gazdasági előnyt nem jelent. Magyarország Csehszlovákiával közösen építi a vízlépcsőrendszert, osztrák kölcsönökre támaszkodva, amiket villanyáram formájában fizetnek majd vissza 20 év leforgása alatt. Szeptemberben 30 ezer ember tiltakozott a bős-nagymarosi terv megvalósítása ellen, de egy hónappal később a magyar parlament túlnyomó szavazattöbbséggel mégis megszavazta, hogy folytassák az építkezést. Azóta kiderült, hogy azok a képviselők, akik kommunista párttagok, és akik az országgyűlési tagságnak több mint hetven százalékát teszik ki, utasítást kaptak, hogy szavazzanak le minden javaslatot, ami népszavazást jelentett volna. A környezetvédők azt mondják, hogy bár felgyorsították a munkát az építkezésen, a helyzet nem lesz visszafordíthatatlan március vége előtt, és azt mondják, hogy a lakosság igazai akaratának egyetlen kifejezési módja az, hogy még azelőtt népszavazást tartsanak. +++
1989. január 1., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|